Minket sem kímélne a görög államcsőd

Budapest - Surányi György szerint Magyarországot a válság másodlagos hatása érinthetné érzékenyen.A 24. órában sem közeledett Görögország és hitelezőinek álláspontja az euróövezeti pénzügyminiszterek csütörtökön kezdődő tárgyalásai előtt, ezért nem zárható ki a görög államcsőd lehetősége, aminek következtében az ország akár az euróövezetből is kieshet. Milyen következményei lehetnek Magyarországra nézve a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének? – erről kérdezte a Napló Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökét.

Napok kérdése

Az, hogy csődbe megy-e Görögország, egy-két napon belül kiderülhet. A következő kérdés az, hogy ha a sokak által vizionált nyílt államcsőd bekövetkezik, abból feltétlenül következik-e, hogy Görögország az euróövezetből is kiesik. Egyelőre azt látom, hogy a görög belpolitika meghatározó személyiségei és a nemzetközi hitelezők is a mindenáron való megegyezésre törekszenek. Ami persze érhető, hiszen sokan és sokat bukhatnak ezen az ügyön – kezdte az okfejtést Surányi György. Az ismert bankár emlékeztetett, hogy egy esetleges államcsőd-bejelentés pillanatától fogva az európai jegybank nem finanszírozhatná a görög bankokat, ez pedig a teljes görög pénzügyi intézményrendszert „térdre kényszerítené”.

Az első jelek

„Nem értek egyet azzal, hogy a piacok már beárazták volna a görög csődnek és az eurózónából való esetleges kiesésnek a hatását. Úgy gondolom, hogy minden ilyen esemény először szélsőséges reakciókat vált ki a piacokból; a déli (úgynevezett periféria-) államok állampapír hozamai például nagyon megugranának; máris vannak erre utaló jelek, bár a dolog szerencsére még nem tragikus. Egy esetleges görög csőd hatalmas veszteséget okozna az eurózóna más államainak is, hiszen tudni kell, hogy a görög államadósság kétharmadát ma már az európai monetáris unióba tömörült államok finanszírozzák, és csak kisebb részben a magánpiacok. Mi következik ebből? Nyilvánvalóan az, hogy a történet legnagyobb vesztesei az Európai Központi Bankon keresztül érintett országok és az IMF lennének. Ezért vetette be magát sokadszorra is Angela Merkel német kancellár a békés rendezés érdekében” – engedett betekintést a nemzetközi pénzpiaci kulisszák mögé a bankszakember.

Ránk is hatna

Surányi György szerint a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte Magyarország tekintetében rövid távon minden bizonnyal az állampapír-hozamok emelkedését eredményezné, ami ugye drágítaná az ország adósság-finanszírozását. – Mivel nekünk nem az euró a hivatalos fizetőeszközünk, a görög probléma átmenetileg a forint árfolyamát is kedvezőtlenül érintheti. Fél év-egy év horizontján azonban nálunk elsősorban azon keresztül lehetne lemérni egy görög államcsőd hatását, hogy Nyugat-Európában, az euró központi gazdaságaiban ez mekkora megrázkódtatást okozna. Ez ugyanis a tőke- és a pénzpiacokon keresztül azokba az uniós tagországokba országokba is óhatatlanul begyűrűzne, amelyek egyébként nem is tagjai az eurózónának – mondta a közgazdász professzor.

- Petneházi Attila -

320 milliárd euró eddig

Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében 320 milliárd eurót kapott a három nemzetközi hitelező intézménytől, de a görög kormány szerint a cserébe vállalt durva megszorító intézkedések okozták, hogy a GDP 25 százalékkal zsugorodott, a nyugdíjak 30 százalékkal csökkentek és a munkanélküliség 25 százalék fölé emelkedett. Ezért nem akarnak további engedményeket tenni a hitelezőknek. A görög pénzügyminiszter kijelentette: a görög takarékossági és reformjavaslatok máris olyan kemények és embertelenek, hogy a németek magukra nézve soha nem fogadnák el őket.