EBRD: öt év lassulás után az idén élénkülés várható az átalakuló térség gazdaságaiban

London - Az elmúlt öt év folyamatos lassulása után az idén mérsékelt ütemű kilábalás kezdődhet az európai átalakuló térség gazdaságaiban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán Londonban ismertetett idei első átfogó előrejelzése szerint. A bank Magyarországon az idén 2,1 százalékos, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedésre számít.

A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank, amely Londonban rendezett éves közgyűlésének nyitónapján tette közzé új prognózisát, 1,4 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít.

Az EBRD elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a régiós átlagon belül jelentős eltérések várhatók: a folytatódó - bár valószínűleg enyhülő - orosz recesszió és az alacsony nyersanyagárak átszűrődő negatív hatásai elsősorban a bank működési országcsoportjának keleti felét terhelik, a közép-európai és a balti EU-gazdaságokban, valamint Délkelet-Európában a növekedési lendület fenntartását viszont éppen az olcsó energiahordozó-import segíti.

Ezt a térségi különbséget tükrözi az új EBRD-prognózis, amely Oroszországban 1,2 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít 2016-ra a tavalyi 3,7 százalékos visszaesés után, Magyarországon ugyanakkor 2,1 százalékos növekedést jósol az idei év egészére.

Ukrajnában az EBRD a tavalyi 9,9 százalékos GDP-zuhanás után az idén és jövőre is 2 százalékos növekedést vár, és azzal számol, hogy 2017-ben az orosz gazdaság is növekedésnek indul. A bank Oroszországban 1 százalékos növekedést valószínűsít 2017 egészére.

Az idei magyar gazdasági növekedésre adott előrejelzését az EBRD nem módosította a novemberben közzétett előző prognózishoz képest. A bank - amely most közölt először előrejelzést a jövő évre - 2,4 százalékos magyar GDP-bővüléssel számol 2017-ben.

A magyar gazdaságról szóló fejezetben az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a tavaly elért 2,9 százalékos növekedéssel a reálértéken számolt nominális magyar hazai össztermék meghaladta a globális pénzügyi válság előtt, 2008-ban mért legutóbbi csúcsot.

A növekedés fő hajtóereje a hazai fogyasztás, amelyet a háztartások elkölthető jövedelmi hányadának erőteljes növekedése is segít. A magánszektorban ugyanakkor továbbra is nyomott a beruházási érték növekedési üteme a válság előtti szintekhez képest, és az idei első negyedévben tovább csökkent a vállalati szektor hitelellátása, annak ellenére is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több kedvezményes hitelkonstrukcióval igyekezett élénkíteni a kis- és középvállalati szféra hitelezését - áll a szerdai EBRD-jelentésben.

Az EBRD szerint azonban a nem teljesítő követelések és kereskedelmi ingatlanportfóliók felvásárlására létrehozott új eszközkezelő (MARK) hozzájárulhat a magyar bankszektort terhelő nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökkentéséhez.

Az EBRD a közép-európai és a balti EU-gazdaságokban átlagosan 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol 2016-ra. Ez javított előrejelzés, a novemberben ismertetett előző prognózisban ugyanis még 2,9 százalékos növekedési várakozás szerepelt erre az országcsoportra.

Az EBRD az új előrejelzést terhelő kockázatok közé sorolja az orosz és a kínai gazdaságot érő esetleges negatív növekedési sokkot. A bank modellszámításai szerint az orosz gazdaság növekedési ütemének egy százalékpontos lassulása egy évnyi távlatban 0,5 százalékpontos lassulást okozhat például a balti gazdaságokban. A kínai gazdaság hasonló mértékű lassulása 0,16 százalékponttal fogná vissza a balti köztársaságok növekedési ütemét.

A kockázatok között említi az EBRD annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozik az Európai Unióból. A bank szerint egy ilyen népszavazási eredmény piaci felfordulást okozhat, amelyet az EBRD tevékenységi területén belül elsősorban a közép-európai és a balti EU-gazdaságok szenvednének meg.

Más nagy londoni házak szerint a közép-európai EU-gazdaságokra elsősorban az euróövezet közvetítésével szűrődnének át brit népszavazás potenciálisan negatív piaci és reálgazdasági hatásai.

A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének legutóbbi átfogó tanulmánya a cég modellszámításai alapján azzal számol, hogy ha a júniusi népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest.

Ennek átszűrődő hatásai a Morgan Stanley londoni elemzőinek becsélése szerint 2017 végéig halmozottan számítva 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, mindenekelőtt a gyengülő euróövezeti importkereslet miatt.

- MTI -