Ansbachi robbantás - Bajor belügyminiszter: iszlamista öngyilkos merénylet történhetett

Berlin - Az ansbachi robbantás ügyében indított nyomozás első megállapításai "nagyon erősen" abba az irányba mutatnak, hogy szélsőséges iszlamista eszméktől sarkallva elkövetett öngyilkos merénylet történt, arra utaló jeleket viszont nem találtak, hogy az tettes közvetlen kapcsolatban állt iszlamista terrorszervezetekkel - mondta a bajor tartományi belügyminiszter hétfőn Nürnbergben.

Joachim Herrmann tájékoztatóján elmondta: a vasárnap esti robbantást végrehajtó szíriai férfi éles fémdarabokkal megtöltött pokolgépe nyilvánvalóan azzal a szándékkal készült, hogy minél több emberben kárt tegyen, és a szállásán további robbanószerkezetek előállítására alkalmas anyagokat és tárgyakat találtak, például sósavat, egy tartályban dízel üzemanyagot, drótokat, elemeket és egy forrasztópákát.

Az elkövető adathordozóin szalafista - szélsőséges iszlmista - erőszakos videókat találtak, egyik mobiltelefonján pedig rábukkantak egy felvételre, amelyen az első, hevenyészett fordítás szerint arab nyelven arról beszél, hogy Allah nevében merényletet hajt végre, bosszúból azért, hogy németek muszlimokat öltek, és Abu Bakr al-Bagdadira, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjére hivatkozik - mondta a miniszter.

Joachim Herrmann és a bajor rendőrség területi vezetője, Roman Fertinger, valamint a nyomozást az ansbachi ügyészség részéről irányító Michael Schrotberger tájékoztatóján azt is elmondták, hogy a 27 éves szíriai férfinak hat profilja volt egy ismert közösségi portálon, közülük legalább egyet álnéven nyitott, és ruházatában nagy mennyiségű készpénzt, egy köteg 50 eurós bankjegyet találtak.

Az elkövető pszichiátriai kezelés alatt állt és többször öngyilkosságot kísérelt meg. Ennek nyomai láthatóak a karján. A boncolás azt is kimutatta, hogy az Aleppóból származó férfi háborús sebesüléseket szenvedett, több repeszdarab volt a lábában.

A robbantásban az elkövető meghalt, 15 ember megsérült, közülük 4-en súlyosan, de nem életveszélyesen. Csak a szerencsén múlott, hogy nem történt még nagyobb katasztrófa - mondta Joachim Herrmann.

A jobbközép CSU politikusa a többi között arról is beszélt, hogy Németország integrációs képessége nem határtalan, ezért meg kell vitatni, hogy milyen változtatásokra van szükség a menekültügyi szabályozásban, főleg a bűnelkövetővé váló emberek kitoloncolását illetően. A változtatásoknak a közbiztonság erősítését kell szolgálniuk - mondta a bajor belügyminiszter.

Meg kell erősíteni a rendőrséget is, az alapfelszerelés részévé kell tenni a golyóálló mellényt és sisakot és több páncélozott járművet kell szolgálatba állítani, és terrorveszély esetén rendőri felügyelet alatt a Bundeswehr - a német hadsereg - egységeit is be kell vetni.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter berlini tájékoztatóján hangsúlyozta: érthető, hogy sokakat elbizonytalanítanak az utóbbi napok eseményei, de "jogállamunk erős", és nem kell változtatni a szabadságon alapuló életformán, de "a higgadtság fontos és szükséges erény a mostani hangulatban". Egyben bejelentette, hogy megerősítik a szövetségi rendőrség jelenlétet a pályaudvarokon és repülőtereken, kikötőkben, forgalma.

Az ansbachi támadó 2014 júliusában érkezett az országba, augusztusban nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, amelyet decemberben elutasítottak, mert kiderült, hogy Bulgáriában is kért menedékjogot és oltalmazotti státuszt kapott. Felszólították az ország elhagyására, de kitoloncolásától végül a labilis lelki állapotát igazoló orvosi dokumentumok alapján ideiglenesen eltekintettek. Azonban a türelmi idő lejárt, és alig két héttel a robbantás előtt, július 13-án újból felszólították, hogy 30 napon belül hagyja el Németországot és figyelmeztették, hogy kitoloncolják, ha nem távozik önként - mondta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi napok támadásai után tartható-e még Angela Merkel kancellár híres állítása, miszerint Németország megbirkózik a menekültválsággal, a miniszter kiemelte, hogy az ansbachi robbantás és a reutlingeni támadás elkövetője is jóval a menekültválság tavaly őszi elmélyülése előtt érkezett, a lehető legalaposabb biztonsági ellenőrzés alá vették őket és nem találtak terrorista kapcsolatokra utaló jeleket.

- MTI -