Uniós bíróság: egy nemzeti hatóság nem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását

Brüsszel/Luxembourg - Az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet csupán tanúként hallgatták ki - közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán. A horvát sajtó úgy tálalta a hírt, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját Horvátországnak.

A luxembourgi központú uniós törvényszék egy A.Y. monogrammal azonosított magyar állampolgár ellen vesztegetés miatt Horvátországban indult büntetőeljárás ügyében hozott ítéletében arra emlékeztetett, hogy az olyan végrehajtó igazságügyi hatóság, amely az európai elfogatóparancs kibocsátását követően nem tesz intézkedést, és így nem továbbít semmilyen határozatot a kibocsátó igazságügyi hatóságnak, nem tesz eleget kötelezettségeinek.

Noha az érintett magyar állampolgár az ítéletben nincs nevesítve, a bíróság uniós főtanácsnokának indítványát ismertető májusi horvát sajtóközlések tényként kezelték, hogy az A.Y. monogram Hernádi Zsoltot, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatóját takarja, s az Európai Unió Bírósága az ellene kiadott európai elfogatóparancs magyar elutasításának ügyét tárgyalja.

A bíróság szerdán úgy tájékoztatott, hogy a gyanú szerint a magyar érintett megegyezett egy magas rangú horvátországi tisztségviselővel abban, hogy jelentős pénzösszeget fizet számára az általa képviselt magyar vállalat és a horvát kormány közötti szerződéskötés fejében. A horvát hatóságok európai elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene. A nyomozást azonban a magyar Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette azon az alapon, hogy a kérdéses cselekmény nem bűncselekmény. Ugyanakkor a nyomozást a magyar hatóságok nem az érintett, mint gyanúsított ellen, hanem kizárólag a bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indították meg, az érintettet pedig a nyomozás keretében kizárólag tanúként hallgatták ki.

Az európai elfogatóparancsot kibocsátó horvát bíróság a magyar hatóságok jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban várt iránymutatást.

Indoklásában az uniós bíróság aláhúzta, hogy jelen ügyben a magyar hatóságok által folytatott nyomozást nem a konkrét érintett, hanem ismeretlen elkövető ellen folytatták. A nyomozást megszüntető határozatot sem a feltételezett elkövető vonatkozásában hozták meg.

Következésképpen a bíróság úgy ítélte meg, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg olyan ügyészségi határozatra való hivatkozással, amely megszüntet egy ismeretlen elkövető ellen indított olyan nyomozást, amelynek során azt, akivel szemben ezt az európai elfogatóparancsot kibocsátottak, csupán tanúként hallgatták ki, anélkül hogy ellene büntetőeljárást folytattak volna, valamint hogy a határozatot konkrétan vele szemben hozták volna meg.

A teljes horvát sajtó úgy tálalta az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot Horvátországnak.

A HINA horvát hírügynökség Magyarországnak nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia a Hernádi Zsolt elleni európai elfogatóparancsot címmel számolt be a bíróság döntéséről, tudósítását számos hírportál és sajtóorgánum is átvette.

A korábban az ügyben eljáró Ivan Turudic bíró az N1 horvát hírcsatornának adott interjújában elmondta: az uniós bírósági döntés kötelező jellegű minden EU-tagállamra nézve, így Magyarországra is. Ellenkező esetben az EU-val kerül szembe - húzta alá.

A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Bírósához, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot és ezzel szerintük megsértette az uniós jogot.

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011. júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A horvát alkotmánybíróság 2015. júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet. A hatályon kívül helyezett ítéletben részben azzal vádolták a korábbi miniszterelnököt, hogy kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.

A Mol elnök-vezérigazgatója 2016. októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot.

A horvát kormány 2014-ben fordult az UNCITRAL nemzetközi választottbírósághoz, hogy rendezze a Molnak az INA horvát olajipari vállalatban meglévő részesedésével kapcsolatos vitát. A genfi döntőbíróság 2016 decemberében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

Ezt követően Horvátország jogorvoslatért fordult a Svájci Szövetségi Bírósághoz. 2017. októberében a svájci döntőbíróság elutasította Horvátország jogorvoslatát az UNCITRAL ítélete ellen, ezáltal a döntés fellebezhetetlenné vált.

- MTI -