Hegyek, vízesések birodalmában

Magas-Tátra - A Magas-Tátra napjaink egyik legnépszerűbb kiránduló- és gyógy­üdülőhelye.

A Szlovákia és Lengyelország határán elnyúló Magas-Tátra a világ legkisebb magashegysége, mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne bővelkedne gazdag természeti csodákban. S ha a Tátra úgy dönt, hogy „megmutatja magát”, mindenkit ámulatba ejt az egekbe nyújtózkodó csúcsaival. A friss hegyi levegőnek köszönhetően a gyógyulni vágyók is felkeresik, a 20. század elején Ady Endre is a környéken kezeltette magát.

A köd is elszállt

Debreceniként – ahol se hegy, se folyó – még inkább különös ennek a természeti közegnek a varázsa. Kora reggel indultunk útnak, mikor még aludt a város, hogy délelőtt már az 1350 méter magasságon fekvő, az egyik legszebb és legnépszerűbb Csorba-tavat és környékét csodálhassuk.

Eleinte azonban a sűrű köd nem sokat engedett láttatni a tájból sokak bánatára, ám a friss hegyi levegő, a kristálytiszta vizű tó és nem utolsósorban idegenvezetőnk töretlen jókedve nem engedte, hogy elcsüggedjünk.

Mire körbeértük a tavat, már a nap is kezdett kisütni, s kis idő elteltével már a hegyek ölelésében érezhettük magunkat. A tó környékén számos étterem, cukrászda és kávézó található, valamint kirakodóvásár, ahol a szokásos szuvenírek mellett a környék legismertebb italát, a Tatrateát is megkóstolhatjuk. Ennek a klasszikus italnak a receptjét a hegyekben élő emberek fejlesztették ki. Nem árt azonban óvatosnak lenni vele, az alkoholtartalma ugyanis felér egy lórúgással. Szokás volt ugyanis a Tátrában, hogy a vendégeket a hideg ellen ezzel az itallal kínálták meg, ám a teát gyógynövényekből készült likőrrel is megspékelték.

A csobogás irányába

Utunkat folytatva Ótátrafüredet kerestük fel, ahol fogaskerekűvel – a modern siklóvasúttal – mentünk fel a Tarajkára, mely számos túraútvonal kiindulópontja. Az 1285 méteres tengerszint feletti magasságban lévő hegyfok egyébiránt enyhén emelkedős útvonalon, gyalogosan is megközelíthető – ez a túra mindössze 45-60 perc alatt teljesíthető.

A Tarajkáról a csobogás forrásának irányába, a Tar-pataki-vízesések felé indultunk el. Az út könnyű, kevésbé felkészült turistáknak is ajánlható, némi segítséggel igaz, de a csoportunkban lévő nyugdíjas hölgyek is teljesítették. A látvány mindvégig lenyűgöző, mellettünk a fenyvesekkel teli szakadék, előttünk a hegycsúcs, a patak alkotta vízesést pedig az óriás sziklatömbök teszik még inkább lenyűgözővé.

Utolsó állomásunkon, Tátralomnicon az építészeti nevezetességek mellett ottjártunkkor egy oldtimer autókiállítást is megtekinthettünk.

Finomságokat olcsón

A szlovákiai árakat tekintve nem kell aggódnunk, hogy túl drágán jutunk hozzá valamilyen finomsághoz. Habár az euró árfolyama meglehetősen magas, még így sem költöttünk sokat. A helyi szupermarketekben az édességek, sajtok, italok – például a híres borókapálinka, a Borovicka – mindössze néhány euróba került. Hasonlóan a kávézás miatt sem kellett mélyen a zsebünkbe nyúlnunk. Szuvenírként mi csak a klasszikus hűtőmágnest választottuk, természetesen a portékák széles kínálata „engedte volna” azt is, hogy alaposan bevásároljunk.

VK