A földtörténeti perm korszak végén mindössze 31 ezer év alatt zajlott le a fajok tömeges kihalása

Washington - A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény 31 ezer év alatt zajlott le - állítja egy új tanulmány, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.

A földtörténeti perm korszak végén, 251,9 millió évvel ezelőtt a bolygó tengerben élő fajainak több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajok 70 százaléka pusztult el.

A Geological Society of America Bulletin folyóiratban szerdán publikált tanulmányukban a kutatók azt állítják, hogy sikerült meghatározni a kihalás időtartamát: mintegy 31 ezer évig tartott - ismertette a Phys.Org tudományos portál.

A kutatók nem találtak a kihaláshoz vezető geológiai bizonyítékot, és annak sem találták nyomát, hogy az óceán hőmérsékletében nagy változás zajlott volna le, illetve drámai módon változott volna a légkör szén-dioxid-tartalma. Geológiai szempontból egy pillanat alatt zajlott le az óceáni és a szárazföldi élővilág fajainak tömeges kihalása.

"Biztosan állíthatjuk, hogy nem volt kezdeti impulzusa a tömeges kihalás bekövetkeztének" - jelentette ki Jahandar Ramezani, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója. "Az élénk tengeri ökoszisztéma kitartott a perm korszak végéig, aztán bumm - az élet eltűnt. Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy a kihalásnak nincs semmiféle korai jele. Geológiailag minden nagyon gyorsan történt" - fűzte hozzá Ramezani, a tanulmány társszerzője.

Ramezani a tanulmányon az MIT geológiaprofesszorával, Samuel Bowringgal, a Kínai Tudományos Akadémia tudósaival, a Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának szakembereivel és a Calgary-i Egyetem tudósaival dolgozott együtt.

A tudósokat több mint két évtizede foglalkoztatja a kérdés, hogy mikor következett be pontosan a tömeges kihalás, mivel úgy vélték, annak pontos meghatározása rávilágíthat a lehetséges okokra. A kérdés megoldásához korábban a Kína keleti részén a Mejsan körzetben jó állapotban fennmaradt fosszíliákban gazdag kőzetrétegeket kutatták.

A Mejsan-körzet azonban a perm időszak végén mély vízben terület el, és a kihalás időszakából mindössze 30 centiméternyi talajréteget találtak. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ebben a bizonyos óceáni környezetben egyes korszakokban nem képződött üledék, s ezekben a hézagokban nem maradt fenn az élet és a környezet állapotáról semmiféle bizonyíték.

A nemzetközi kutatócsoport a tanulmányhoz a dél-kínai Penglaitan szekcióban a közvetlenül a kihalás időszaka előtt képződött mintegy 27 méter vastag talajréteget vizsgálta korszerű technikai módszerekkel. Ez a vizsgálat és elemzés vezetett annak megállapításához, hogy a perm korszak végén bekövetkezett kihalás 252 millió évvel ezelőtt történt és 31 ezer évig tartott.

A kihaláshoz egy népszerű korábbi hipotézis szerint a szibériai vulkánkitörések vezettek, amelyek több mint 4 millió köbkilométenyi lávát lövelltek ki. A kitörések miatt olyan óriási mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid került a levegőbe, hogy felmelegedett tőle a légkör és elsavasodtak az óceánok. A Penglaitan rétegeit vizsgáló kutatók adatai szerint azonban miközben a perm korszak utolsó 400 ezer évében nagyon megnőtt a globális vulkáni aktivitás, abban a 30 ezer évben, ami a tömeges kihaláshoz vezetett, nem találták nyomát sem a tengeri fajok drámai eltűnésének sem jelentős változásnak az óceánok hőmérsékletében és a légkör karbontartalmában.

"Mondhatjuk, hogy kiterjedt vulkáni aktivitás volt a kihalás előtt és után, ami jelenthetett valamiféle környezeti stresszt és ökológiai instabilitást. De a globális ökológiai összeomlás hirtelen következett be, és nem látjuk ennek okát a talajrétegekben" - magyarázta Ramezani.

A tudós hangsúlyozta, hogy a tanulmány kizárja azokat az elméleteket, amelyek szerint a tömeges kihalást fokozatos környezeti változás okozta. "Úgy tűnik, egy hirtelen csapás lehetett az oka, próbáljuk megfejteni, hogy mit jelent és pontosan mi okozta" - fűzte hozzá.

- MTI -