Befolyásoljuk a vonulást, de kedvezőtlen módon

Debrecen - Madarak százezreit fogják el a az őszi időszakban hálórendszerekkel.

Fontos kérdés, hogy az emberi tevékenység, amely formálja egész bolygónkat, vajon hatással van-e a madarak vonulására is. A szakértő válasza egyértelműen igen: befolyásoljuk a vonulást, és leginkább kedvezőtlen módon. A madaraknak öröklött útiránya van. Ha ebbe a légi folyosóba mi műtárgyakat építünk, magas épületeket, üvegfelülettel burkolt házakat, vagy fényt kibocsájtó elemeket, mint a közvilágítás, vagy akár a diszkófények, ez megtéveszti őket.

Épületek kivilágítása

– Sok madár éjszaka vonul, s nagy csoportokban csapódhat az üvegépületeknek, ha azok nincsenek kivilágítva. Emiatt igen erőteljes veszteségeket szenvedhet a vonuló madarak állománya. Észak-Amerika bizonyos részein épp azért előírás, hogy a magas épületeket éjszaka is kivilágítsák, hogy a madarak ne járjanak pórul.

Milyen magasan repülnek? – kérdeztük dr. Juhász Lajost, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság –, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának tanszékvezető egyetemi docensét.

– A madarak sokfélék. Az indiai ludak Belső-Ázsiából indulva átrepülik a Himalája 8000 méteres vonulatait, hogy leérjenek az Indiai-félszigetre. A rendkívüli hideg, a ritka levegő sem akadály számukra, túlélik ezeket a megpróbáltatásokat. De maradjunk itthon! A fehér gólya pár ezer méterig emelkedik fel, viszont a legtöbb kisebb termetű madár csak néhány száz méteres magasságban repül. Az ő testalkatuk nem alkalmas a nagy magasságokban való szárnyalásra. Magasra leginkább a nagy testű, nagy szárnyfelülettel rendelkező madarak emelkednek, ők képesek vitorlázórepülésre.

Sokak számára ismerős fogalom a fényszennyezés, ez is összezavarhatja a madarakat.

– Az égbolt felé irányuló fényforrások rontják a madarak térorientációját. Budapesten, a belvárosban éjszaka is röpködnek a sirályok, mert a szinte nappali erősségű fény megtéveszti őket. Ennek következtében nem pihennek, sokkal hamarabb kifárad a szervezetük, rövidebb életűek lesznek, de a szaporodási eredményességük is csorbát szenvedhet – mondta el Juhász Lajos.

Globális probléma

– A klímaváltozás Magyarországon az extrém szárazságban is jelentkezik. Emiatt jóval kevesebb a bogyós növények termése, a madarak nem tudnak eleget fogyasztani ezekből. Pedig vonuláskor energiájukat a nyár végi, őszi táplálékból szerzik, leginkább az olyan bogyókból, melyek cukrot tartalmaznak. Ebből a madár szervezete zsírdepót állít elő, amit begy- és hastájékon tárol.

Ez a réteg a madarakon kitapintható, látható is, ha ősz táján madárgyűrűzés közben szétfújjuk a tollakat. Ez a tartalék „üzemanyaguk”. Ha nem tudnak megfelelő mennyiséget felhalmozni, akkor jóval kisebb az esély a sikeres vonuláshoz. Sajnos úgy tűnik, hogy a klímaváltozás következtében ez egyre többször fordul elő.

Megtudtunk, hogy Európa egyes régióiban hagyománya van a vonuló madarak vadászatának vagy befogásának. Madarak százezreit fogják el az őszi időszakban több száz méter hosszú, magas hálórendszerekkel.

Mindezt csupán azért, hogy például az alig 25-30 grammos kis énekeseknek megehessék a nyelvét. Az Európai Unió madárvédelmi irányelve alapvetően tiltja ezt a tevékenységet. Azonban a tradíciók erősebbek, s ezért Dél-Európában, a Földközi-tenger szigetein a vonuló madarak százezerszámra esnek áldozatul az ínyenceknek.

Juhász Lajos szerint ez globális szinten nagyon nagy probléma, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van. Nálunk jóval magasabb szintű a madárvédelem, tudatosabbak az emberek, a madarak megóvása jobban beleivódott a lakosság döntő részébe.

- Potyók Izabella -