Brexit - Bizalmi szavazást kezdeményezett Theresa May ellen a Konzervatív Párt

London - Bizalmi szavazást kezdeményezett Theresa May miniszterelnök ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója. A titkos szavazást szerda este tartják a konzervatív frakció tagjai. Theresa May szerint ha vezetőváltás kezdődik a Konzervatív Pártban, az késleltethetné, akár le is állíthatná a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát.

A konzervatív frakció illetékes bizottságának elnöke, Sir Graham Brady szerda reggel jelentette be, hogy összegyűlt a bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a miniszterelnök elleni bizalmi szavazáshoz az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka - a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő - csatlakozzon a kezdeményezéshez.

A bizalmatlansági indítványt a 315 fős frakció egyszerű többségének, vagyis legalább 158 tory képviselőnek támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.

Ebben az esetben May az utódválasztási versenyben nem indulhatna, bár az utód megválasztásáig ügyvezető minőségben a kormányfői tisztségben maradhat.

Ha viszont megnyeri a szavazást, egy évig nem indítható ellene újabb bizalmatlansági kezdeményezés a Konzervatív Párton belül.

A konzervatív frakció által kezdeményezett bizalmi szavazás nem a kormány, hanem személyesen a miniszterelnök személye ellen irányul, tehát ha Theresa May elveszíti a szavazást, csak neki kellene távoznia a Konzervatív Párt és a kormány éléről, a kormány nem bukik meg.

Más lenne a helyzet, ha a bizalmatlansági indítványt az ellenzék kezdeményezné. Egy ilyen kezdeményezés a kormány egésze ellen irányulna, és sikere esetén új parlamenti választásokat kellene kiírni.

Sir Graham Brady, a Konzervatív Párton belüli illetékes testület, az 1922 bizottság elnöke a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány hivatalos bejelentése után, a BBC közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának nyilatkozva szerdán elmondta: előző este telefonon tájékoztatta Theresa Mayt arról, hogy összegyűlt a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges számú képviselői indítvány.

Brady szerint May kifejezte azt az óhaját, hogy a szavazást a lehető legkorábbi időpontban tartsák meg, ezért az 1922 bizottság már szerda estére kiírta a voksolást.

A tory alsóházi pártcsoport tagjai közép-európai idő szerint 19 és 21 óra között adhatják le szavazataikat, de Theresa May a szavazás előtt beszédet mond az 1922 bizottság ülésén.

Az 1922 bizottságot olyan tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos testület, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, emellett hatáskörébe tartozik a vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.

A bizalmi szavazás eredményét a bizottság várhatóan még szerda este nyilvánosságra hozza.

Theresa May brit miniszterelnök szerint ha a kormányzó Konzervatív Párt élén vezetőváltás történne, az késleltethetné, akár le is állíthatná a Brexit-folyamatot.

May, aki szerda délelőtt olvasta fel rövid sajtónyilatkozatát Downing Street-i hivatala előtt, hangsúlyozta: vezetőváltás esetén az új konzervatív vezetőt nem sikerülne megválasztani a Brexit-megállapodás elfogadására törvényileg megszabott január 21-i határidőig, és az új vezetőnek nem lenne ideje a megállapodás uniós részről egyelőre elutasított újratárgyalására sem a kilépés március 29-i időpontjáig.

May szerint ebben a helyzetben az új konzervatív vezető első feladata a Lisszaboni Szerződés 50. cikke által meghatározott kilépési határidő kiterjesztése, vagy a cikkely aktiválásáról hozott döntés visszavonása lenne.

A kilépési folyamatot szabályozó cikkely, amelynek aktiválását Theresa May tavaly március 29-én jelentette be, kétévi tárgyalási folyamatot irányoz elő, abban az esetben, ha a felek nem állapodnak meg korábbi kilépési időpontban. Ennek alapján az Egyesült Királyság EU-tagsága 2019. márciusi 29-én megszűnik, akkor is, ha addig nem lép érvénybe a kilépési feltételekről szóló megállapodás.

A határidő kiterjeszthető, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges. Az értesítés visszavonása viszont London szuverén joga.

Theresa May szerdai nyilatkozatában közölte: minden erejével szembeszáll a bizalmatlansági indítvánnyal, mert ha vezetőváltás kezdődne, az olyan időszakban teremtene bizonytalanságot, amikor azt az ország a legkevésbé engedheti meg magának.

A bizalmi indítvány kezdeményezése hetek óta napirenden volt a tory frakción belül, amelynek keményvonalas Brexit-tábora rendkívül elégedetlen a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodással.

A frakcióban igen erőteljes indulatokat keltett, hogy Theresa May szinte az utolsó pillanatban lefújta a Brexit-megállapodásról eredetileg kedd estére tervezett alsóházi szavazást. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy jóllehet az egyezmény számos kulcsfontosságú pontjának széles körű a támogatottsága, egy elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás esetében "mélységes aggályok tapasztalhatók", és ha a szavazást az eredeti terveknek megfelelően kedd este megtartották volna, a megállapodást az alsóház "jelentős többséggel" elutasította volna.

A szavazás halasztásának bejelentése után a frakción belül többen is valószínűsítették, hogy a lépés hatására olyan képviselők is benyújtják folyamodványukat, akik eddig ettől vonakodtak, és így összegyűlhet a bizalmi szavazáshoz szükséges számú beadvány.

- MTI -