40 éve halt meg a West Side Story sztárja, Natalie Wood

40 éve, 1981. november 29-én halt meg máig tisztázatlan körülmények között Natalie Wood, a West Side Story feledhetetlen Mariája, a Haragban a világgal egyik főszereplője.

Natalie Wood Natasa Nyikolajevna Zacsarenko-Gurdin néven született 1938. július 20-án San Franciscóban, orosz bevándorlók gyermekeként. Kiskorától táncolt és filmezett.

Alig múlt 4 éves, amikor feltűnt a Boldog ország című filmben, 8 évesen pedig Orson Welles oldalán játszott A holnapért élni kell című filmben.

Igazi gyereksztárrá a Csoda a 34. utcában című karácsonyi klasszikus tette, amelyért már heti ezer dolláros gázsit kapott. Később megválasztották a legtehetségesebb fiatal színésznőnek és elnyerte az Év Gyermeke kitüntető címet is.

Az egzotikus, érdekesen szép lánnyá serdült Natalie 17 évesen a Haragban a világgal című filmmel emelkedett a hollywoodi filmcsillagok sorába. Az egy nemzedék útkeresését és közérzetét bemutató drámában James Dean barátnőjét játszotta. Ez nem eshetett nehezére, mert a való életben is jóban voltak. Alakításáért Golden Globe-díjat kapott és Oscar-díjra jelölték. 1956-ban John Wayne partnere volt A kutató című westernben, saját bevallása szerint ezt a filmjét szerette a legkevésbé, mert távol állt tőle az indiánok által elrabolt és felnevelt fehér lány szerepe.

1961-ben kapta meg a West Side Story női főszerepét. A ma már klasszikus musical jelentette pályafutásának legnagyobb sikerét.

Még ugyanebben az évben Warren Beatty partnere volt előbb a filmvásznon, majd a való életben is. Az Elia Kazan által rendezett Ragyogás a fűben című filmért újabb Oscar-nevezést kapott. Beatty 1967-ben neki ajánlotta fel a Bonnie és Clyde női főszerepét, de a depresszióval küszködő Wood nemet mondott, mert a forgatás ideje alatt nélkülöznie kellett volna pszichoanalitikusát.

A hatvanas évek első felében Hollywood legnépszerűbb sztárjai közé tartozott. Még azt is megengedhette magának, hogy könnyedebb filmekben vállaljon szerepet, mint a 3. Oscar-jelölését meghozó Szerelem a megfelelő idegennel, vagy a Verseny a javából című komédia, amelyben Tony Curtis partnere volt. Daisy Clover belülről című 1965-ös filmje megbukott, a színésznő ezután szabadságot vett ki. Mire 1969-ben visszatért, kiesett a közönség kegyeiből, így energiáit inkább családjának szentelte.

Tehetségét a tévéképernyőn csillantotta föl

A Most és Mindörökké című tévésorozat Golden Globe-díjat, a Macska a forró bádogtetőn című Tennessee Willimas-dráma tévéváltozata, amelyben Laurence Olivier volt partnere, Emmy-jelölést hozott neki. 1979-ben elvállalta a Meteor című sci-fi főszerepét, utoljára 1983-ban az Agyhalál című felejthető sci-fiben állt a kamera elé, de a forgatást már nem tudta befejezni.

A feltűnően csinos, sötét hajú és sötét szemű filmsztár képe gyakran jelent meg a lapok címoldalán. Kedvenc színésznőjének Vivien Leigh-t, énekesének Bob Dylant tartotta.

1966-ban történelmet írt, amikor elsőként át is vette a Harvard Egyetemen a legrosszabb alakításért neki ítélt díjat.

Ez alkalommal is nagy karkötő díszítette csuklóját, elég prózai okból. Egy kiskorában szerzett sérülés nyomán rosszul összeforrt csontját takarta így el.

Szerelmi életét a nyilvánosság előtt sem titkolta

A sajtónak magánéletével is bőségesen szolgáltatott témát, szinte minden partnerével hírbe hozták. Állítólag randevúzott Dennis Hopperrel, Michael Caine-nel, a hotelmágnás dinasztia örökösével, Nicky Hiltonnal, Elvis Presleyvel is. Életének azonban csak egy nagy szerelme volt. 19 évesen ment hozzá a nála 8 évvel idősebb Robert Wagner filmszínészhez, akitől 5 évvel később elvált. Egy rosszul sikerült második házasság után, amelyből első gyermeke született, 1972-ben ismét Wagnerrel kötötte össze életét, 1974-ben megszületett második lánya.

A színésznő húga, Lana Wood nemrég megjelent memoárjában nem kevesebbet állít, mint hogy akkor még csak tizenéves nővérét Kirk Douglas megerőszakolta.

A színésznő máig rejtélyes körülmények között 43 évesen, 1981. november 29-én halt meg. Az Agyhalál forgatása alatt a kaliforniai Santa Catalina-szigetnél egy parti után férjével és a filmben főszerepet alakító Christopher Walkennel jachtjukon folytatták a szórakozást. Az éjszaka folyamán Wood eltűnt, holttestét másnap a tengerben, a hajó mentőcsónakja mellett találta meg a parti őrség.

A vizsgálat balesetet állapított meg, de a szóbeszéd soha nem halkult el.

Annál kevésbé, mert a filmsztár egy gyermekkori balesete miatt betegesen rettegett a víztől és a vízbefúlástól. Egyik forgatása alatt Elia Kazan rendező csak úgy tudta beugratni a medencébe, hogy kegyes hazugsággal dublőrt ígért neki.

Halálának körülményei máig gyanúsak

A tragédia ügyében 10 éve ismét nyomozás kezdődött, mert újabb vallomások kerültek elő, amelyek szerint az ittas házaspár az éjszaka során hevesen veszekedett, amit tettlegesség is követhetett. A halottkémi vizsgálat során találtak sérüléseket a holttesten, de úgy vélték, ezek már a vízben keletkeztek. A vallomások szerint Wagner és Walken is egymásnak esett. Feltételezik, hogy Wood a vita miatt nem tudott aludni és a mentőcsónakkal akart vízre szállni, avagy éppen hogy a csónak köteleit akarta megerősíteni, amikor a vízbe esett, elsodródott és megfulladt.

2012-ben a színésznő halotti bizonyítványában a halál okát balesetről bizonytalanra, majd 2018-ban gyanúsra változtatták.

A tragikus sorsú színésznő életéről Natalie Wood: Mi marad hátra? címmel dokumentumfilm készült Laurent Bouzereau rendezésében, amelyben archív felvételeken Wood maga is megszólal. 1986 óta csillaga díszíti a Hollywoodi Hírességek Sétányát.