A legfontosabb tudnivalók az országgyűlési választáshoz és a népszavazáshoz

Mielőtt elindulunk szavazni, érdemes pár dologgal tisztában lennünk ahhoz, hogy ne érjen minket meglepetés a voksolásnál.

A szavazókörök reggel 6 és este 19 óra között lesznek nyitva. Ha valaki az esetleges torlódás miatt zárásig nem jut be a szavazóhelyiségbe, de este hétkor még sorban áll, az még leadhatja voksát. Azonban 19 óra után már nem lehet beállni a sorba, így már szavazni sem lehet.

Az adott szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.
Azt, hogy kinek melyik szavazókörbe kell mennie, a választási értesítő tartalmazza.

A választópolgárnak ahhoz, hogy leadhassa szavazatát, igazolnia kell a személyazonosságát (ez történhet érvényes személyazonosító igazolvánnyal - kártya vagy a régi könyv-formátumú -, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (pl. lakcímkártyával).

Ha minden rendben van, a választópolgár megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, amelynek átvátelét a névjegyzék aláírásával igazolja.

A belföldön szavazó választópolgár egyéni képviselő-jelöltre, valamint országos párt- vagy nemzetiségi listára szavazhat. Az országgyűlési választással egy időben azonban most országos népszavazást is tartanak, így a szavazópolgárok még egy népszavazási szavazólapot is kapnak.

Még a szavazás napján is van lehetőség az okmányok pótlására
 

A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, abban az esetben sem, ha esetleg a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel. Fontos ugyanakkor, hogy mivel a járvány miatt, a 2020. március 11. óta lejárt okmányok érvényességét meghosszabbította a kormány, így ezek bemutatásával a választáson is részt lehet venni.

Ha valaki csak a szavazásra indulás előtt veszi észre, hogy lejárt valamelyik dokumentum érvényessége, annak sem kell kétségbe esnie: a kormányablakok és az okmányirodák vasárnap is rendkívüli nyitva tartással biztosítják a választáshoz kapcsolódó okmányok pótlásának ügyintézését.
A kormányablakok és okmányirodák a mai napon 7 és 19 között tudják fogadni az ügyfeleket.
 

Mikor kell boríték és mikor nem? 
 

Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. A felsorolt jelöltek, listák közül csak egyet lehet választani, több választás esetén a szavazat érvénytelen.
Nagyon fontos kritérium, hogy érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +).Tehát ha valaki például pipát rak az adott jelölt vagy párt melletti körbe, besatírozza, esetleg rajzol bele valamit, az a szavazat érvénytelen.

A szavazólapot a kitöltést követően borítékba kell helyezni, és a borítékot a szavazóurnába kell dobni. Belföldi szavazásnál ugyanakkor – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező borítékba tenni a kitöltött szavazólapot. Az átjelentkezéssel (és a külképviseleten szavazó) választópolgárnak azonban a szavazólapokat a mellékelt zöld borítékba kell helyeznie és le is kell zárnia, csak így dobhatja azt a szavazóurnába.

Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. Egy választópolgár rontás miatt azonban csak egyszer kérhet új szavazólapot. A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak személyesen, levélben nem.
 

Négy eldöntendő kérdés a népszavazáson
 

A korábbi népszavazásoktól eltérően az országgyűlési választással egybekötött országos népszavazás kérdései nem külön lapokon, hanem az összes kérdés egyetlen lapon lesz feltüntetve, tehát a szavazópolgár csak egy népszavazási szavazólapot kap.

Ezen négy eldöntendő kérdés szerepel majd, amelyre az igen vagy a nem választ lehet megjelölni. A belföldi szavazásnál a népszavazási szavazólapot is a szavazáshoz mellékelt borítékba kell tenni – de ahogy fentebb jeleztük, a szavazólapokat nem kötelező borítékba helyezni. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 

Délig még lehet mozgóurnát kérni
 

Vasárnap délig kérhetnek mozgóurnát azok a választópolgárok, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak vasárnap megjelenni a szavazóhelyiségben. A korábbi választásokon benyújtott mozgóurna-kérelmek a mostani voksolásra nem vonatkoznak, a választópolgároknak újra kell kérniük, ha ismét mozgóurnával szeretnének szavazni.
A szavazatszámláló bizottságok csak ahhoz viszik ki a mozgóurnát, aki kérte, és mozgóurnával csak az szavazhat, aki szerepel a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében. Így hiába igényel például valaki mozgóurnát, ha kiviszik hozzá, a családtagjai, szomszédai nem szavazhatnak ilyen módon, hacsak korábban nem jelezték ők is, hogy így akarnak szavazni.

A pártok, jelöltek nem kérhetik a választópolgárok helyett a mozgóurnás szavazását és nem is szervezhetik meg nekik azt.

A választópolgároknak óvatosnak kell lenniük, ha netán azzal hívják fel őket, hogy maradjanak otthon, mert kimegy hozzájuk a mozgóurna, ha ők ezt személyesen vagy meghatalmazott útján a hivatalos módon nem kérték. A választási irodák és a szavazatszámláló bizottságok ugyanis senkit nem vehetnek fel kérelem nélkül a mozgóurnával szavazók névjegyzékébe.

Mozgóurnát kétféleképpen lehet igényelni: a kérelmeket ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig lehet kérni, de lehetőség van arra is, hogy a választópolgár a szavazás napján délig meghatalmazottal juttassa el kérelmét a szavazatszámláló bizottsághoz.
Azok kérhetik a mozgóurnát, akik egészségi állapotuk, fogyatékosságuk vagy fogva tartásuk miatt nem tudnak személyesen megjelenni a szavazóhelyiségben vasárnap. Mozgóurna kérhető akkor is, ha valaki koronavírus-fertőzés miatt házi karanténban van, de ha valaki pusztán kényelmi okra vagy a munkavégzésre hivatkozik, akkor a kérelmét elutasítják.
 

Hétvégén is hívható a Választási Információs Szolgálat
 

Vasárnap is hívható a Választási Információs Szolgálat (VISZ) tájékoztató vonala, ahol a választók a vasárnapi parlamenti választással és népszavazással kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ.

Vannay-Skody Tamás, a központi VISZ munkatársa elmondta: eddig jórészt a határon túl élő magyar állampolgárok választási regisztrációjának lehetőségéről, az átjelentkezésről és a külképviseleti szavazásról érdeklődtek a szolgálatnál.

A központi VISZ az okmányokkal kapcsolatos kérdésekben is tud segíteni, tájékoztatást tud adni a nyitva tartó okmányirodákról és kormányablakokról is. Az érdeklődők a 06-1-795-3310-es telefonon tudják feltenni kérdéseiket. A központi VISZ munkatársait az NVI Alkotmány utcai épületében személyesen is megkereshetik azok, akiknek kérdésük van a választással kapcsolatban. Az NVI választási információs szolgálata elektronikus leveleket is fogad a [email protected] e-mail-címen.

A választási eljárási törvény a választási irodák - így a Nemzeti Választási Iroda (NVI) - kötelező feladatává teszi a választópolgárok tájékoztatását, ennek egyik formája a választási információs szolgálatok működtetése. A választási információs szolgálat segít az érdeklődőknek eligazodni a választással kapcsolatos jogi, igazgatási, informatikai, pénzügyi, valamint adatszolgáltatással kapcsolatos kérdéseiben.

 

Borítókép: Némethy Gáborné szavaz a XV. kerületi Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskolában kialakított 5-ös számú szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án.