2022.08.31. 07:19
Nem először merül fel tiltott pártfinanszírozás gyanúja a baloldalon
A napokban derült ki, hogy több száz milliós támogatást kapott a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom az áprilisi országgyűlési választás után hónapokkal az Egyesült Államokból, mondta a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang podcastjében. A Magyar Nemzet emlékeztet: korábban a Momentum, a Jobbik, és a Demokratikus Koalíció is kétes ügyekbe keveredett.
Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke. A párt 2017 első félévében a működéséhez a jogszabályt megsértve 331,660 millió forint értékben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el
Fotó: Komka Péter
Több száz millió forintos támogatás érkezett még júniusban is Amerikából a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak egy alapítványtól – árulta el a Magyar Hang podcastjében Márki-Zay Péter, a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje.
A szavazás eredményeinek befolyásolása
Hódmezővásárhely polgármestere azt állította: a támogatás egy Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkezett, ami közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata a szavazás eredményének befolyásolása volt. Az amerikai szervezet ügyvezető igazgatója egyébként az a New Yorkban élő Korányi Dávid, aki Bajnai főtanácsadója volt 2010 előtt, jelenleg pedig Karácsony Gergely nemzetközi kapcsolatait szervezi, és urizáló életmódjával került a hírekbe tavasszal – idézi fel a Magyar Nemzet.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a lap érdeklődésére elmondta, az eset jogi aggályokat is felvet, mert pártot külföldről nem lehet finanszírozni. Hozzátette, Márki-Zayék visszaéltek a joggal, amikor egy egyesület számlájára kapták külföldről a pénzt. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet, amelyik több száz millió forintot utalt Márki-Zayéknak, ezer szállal kötődik Soros Györgyhöz – egészítette ki.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője azt mondta,
a magyar törvények értelmében semmilyen párt nem fogadhat el névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást.
Szerinte az már biztos, hogy a pártfinanszírozás szempontjából tiltott külföldi pénz került a baloldali kampány gépezetébe, ezért súlyos gazdasági és politikai következményekkel számolhat a baloldal, ha visszaélésekre derül fény.
Tisztességtelen előny
Nem a mostani az első eset, hogy a baloldali politikusokat, pártokat tiltott pártfinanszírozással gyanúsították meg vagy buktatták le. Emlékezetes,
tavaly augusztusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi átláthatósági problémákat fedezett fel a Momentum gazdálkodási elszámolásánál.
A számvevőszék szerint a Momentum a 2018–2019 közötti időszakban nem alakított ki szabályszerű könyvvezetési rendszert és nem biztosította a könyvvezetésének törvényességét.
Közölték továbbá azt is, hogy a Momentum Mozgalom a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékelését a vonatkozó törvényi előírás ellenére nem végezte el, így nem biztosította a közélet tisztaságára vonatkozó törvényi előírások érvényesülését. Mint megjegyezték, ennek következtében nem zárható ki, hogy nem engedélyezett források felhasználásával tisztességtelen előnyhöz juthatott más pártokkal szemben. Az ÁSZ 2018-ban a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzése során megállapította, hogy a párt 2015–2016-ban nem biztosította a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezáltal nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását.
Az ÁSZ feltárta továbbá, hogy a Jobbik 2017 első félévében a működéséhez a jogszabályt megsértve 331,660 millió forint értékben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.
Ez utóbbi megállapítást ismerte el akkor Sneider Tamás, a Jobbik akkori elnöke az ATV Start című műsorában, amikor kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a párt jóval a mindenki számára elérhető piaci ár alatt, kedvezményesen jutott plakáthelyekhez 2017-ben. Ez törvényellenes, tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, amit az Állami Számvevőszék feltárt a Jobbik ellenőrzése során. A Jobbikot akkor 331 millió forintos büntetés befizetésére kötelezte az ÁSZ.
Gyurcsányék is forgatták a pénzt
A számvevőszék 2018-ban a Demokratikus Koalíció gazdálkodását is megvizsgálta, amelynek ellenőrzési rendszere nem az előírásoknak megfelelően működött. A párt az ÁSZ megállapítása szerint a 2015-ös és 2016-os pénzügyi kimutatást sem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, nem végezte el a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások törvényben előírt értékelését. A párt kedvezményes ingatlanbérlet formájában 2015-ben és 2016-ban 5,9 millió forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személytől, amely tiltott nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül. Az ÁSZ úgy ítélte továbbá, hogy a DK a vizsgált időszakban 2,3 millió forint tiltott támogatást kapott külföldi szervezettől, illetve nem magyar állampolgártól.
A számvevőszék szerint a DK tehát 8,2 millió forint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, amelyet 15 napon belül be kellett fizetnie a központi költségvetésnek.
Emlékezetes az is, hogy a jegybank 2018 augusztusában 15 millió forint bírságot szabott ki a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben. A jegybank akkor megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy négyszázmillió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük az akkor mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.
