Hollandia jövőre kétmilliárd eurót szán Ukrajna támogatására

Hollandia jövőre kétmilliárd eurót szán Ukrajna támogatására

Hollandia jövőre több mint kétmilliárd eurót különít el Ukrajna támogatására - közölte pénteken Kajsa Ollongren ügyvivő védelmi miniszter.

A keret túlnyomó többségét a holland kormány az Oroszország elleni háborúban védekező ország katonai támogatására szánja, de a helyreállításra, az újjáépítésre és a kiberbiztonságra is elkülönítenek összegeket.

 - nyilatkozott Ollongren. A miniszter szerint ez a kiadás "ésszerű", mert Hollandia biztonságáról is szól.

"Ha Ukrajna nem nyeri meg ezt a háborút, akkor egy sokkal nagyobb problémával fogunk szembenézni, ami sokkal többe fog nekünk kerülni" - magyarázta.

Augusztusban Hollandia ígéretet tett Kijevnek, hogy az összes F-16-os vadászgépét átadja az ukrán fegyveres erőknek. Néhányat azonban még visszatart az ukrán pilóták kiképzésének céljából.

Donyecki tisztségviselő: ukrán dandárok parancsnoki állományával együtt semmisült meg egy vezetési pont

Megsemmisítette az orosz légierő Donyeck közelében az ukrán hadsereg egyik vezetési pontját, amelyben több dandár parancsnoki állománya tartózkodott - jelentette ki Jan Gagin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója pénteken a TASZSZ hírügynökségnek.

"Donyeck közelében a légi- és űrerőnk precíz csapással megsemmisítette az ellenséges csapatok vezetési pontját" - mondta.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken kiadott heti hadijelentése szerint az orosz hadsereg a november 11-17. közötti időszakban precíziós fegyverekkel és drónokkal 24 csoportos csapást hajtott végre, egyebek között a Liman és Hortica operatív-taktikai csoport előretolt parancsnoki állásaira és szállásaira, valamint az Azov és a Jobboldali Szektor fegyveres alakulatainak ideiglenes telepítési helyeire. Emellett megsemmisültek lőszer-, fegyver- és üzemanyagraktárak, repülőtéri infrastruktúrák, valamint mesterlövészek és mérnökök kiképzőközpontjai is.

A szentszéki államtitkár szerint a konfliktus a keresztények meneküléséhez vezet, és messzinek tűnik a megoldás az ukrán-orosz harctéren is

A világ a feje tetejére állt, és hátrafele halad, a józan ész helyett ismét fegyverekkel igyekeznek megoldani a problémákat - jelentette ki a jelenlegi közel-keleti fegyveres konfliktusról és az ukrajnai háborúról Pietro Parolin bíboros a SkyTG24 olasz hírtelevíziónak adott interjúban pénteken. Vatikáni források szerint Ferenc pápa fogadja azoknak a túszoknak a családtagjait, akiket a Hamász palesztin iszlamista szervezet hurcolt el október elején.

A Reuters hírügynökség vatikáni forrásokból egy értesült, hogy a katolikus egyházfő szerdán, az általános audiencia előtt fogadja 12 izraeli túsz családtagját.

Pietro Parolin annyit mondott csupán, hogy dolgoznak az esetleges találkozón.

A vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin hangoztatta, Ferenc pápa mély döbbenettel és értetlenséggel követi az eseményeket.

"Teljesen érthetetlen, hogy a számos területen hatalmas fejlődést elért világunkban miként haladhatunk visszafelé, (...) úgy tűnik, hogy a józan ész nem képes megoldani a problémákat. Borzalmas arra gondolni, hogy ismét a háborút használjuk megoldási eszközként a nemzetek közötti vitákban, és az erősebb joga a jog erejét helyettesíti" - mondta Pietro Parolin.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban a szentszéki államtitkár elmondta, hogy a felektől garanciákat kaptak a Gázai övezetben élő keresztények biztonságát illetően, de hozzátette, "tudni való, hogy harci helyzetben nincsen különbségtétel".

Úgy vélte, hogy a Közel-Keleten terjedő háborús helyzet további menekülésre készteti a keresztény közösségi tagjait, akik már eddig is tömegesen hagyták el a térséget.

Az izraeli-palesztin konfliktus megoldása érdekében a túszok szabadon engedését sürgette, tűzszünet bevezetését, a humanitárius segélyek célba érését, valamint a sebesültek ellátását. Pietro Parolin hangoztatta, hogy a Szentszék több térségbeli országgal folytat egyeztetést a konfliktus befejezése érdekében. Megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a nemzetközi közösség együttműködésével izraeliek és palesztinok tárgyalóasztalhoz üljenek.

A bíboros elítélte a Gázában található kórházak elleni támadásokat. Kifejtette, hogy a kórházak és vallási imahelyek sértetlensége a nemzetközi jog egyik alapelőírása.

A "jelenlegi sötét és árnyakkal teli" helyzetben Pietro Parolin a remény fényének nevezte Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóját.

"Félek az antiszemitizmustól, mert olyan szörny, amely minden egyes alkalommal megpróbál újraéledni. Láttuk, milyen következményei voltak, és milyen tragédiához vezetett az utóbbi évszázadban. Olyan veszély, amely folyamatosan leselkedik, ezért a figyelmünk nem lankadhat" - mondta Pietro Parolin.

Ami az ukrajnai háborút illeti, Parolin úgy vélte, "sajnos jelenleg nincsen nagy távlata a konfliktus megoldásának".

Hozzátette, Ferenc pápa nem mondott le arról, hogy ellátogasson Kijevbe, bár ennek az utóbbi időben gyengült a lehetősége. "Ha a látogatás feltételei adottak lesznek, a pápa elutazik Kijevbe" - jelentette ki a bíboros.

Hangoztatta, hogy az izraeli-palesztin konfliktusnak nem szabad háttérbe szorítania az ukrajnai háborút. Parolin bíboros szerint a média feladata, hogy továbbra is reflektorfényben legyen az ukrajnai helyzet.

Ferenc pápa ukrajnai megbízottja, Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, csütörtök este a La7 televíziónak azt mondta, a Vatikán folytatja humanitárius misszióját, amellyel az Oroszországba szállított ukrán gyermekek hazatérését kívánja elérni. Úgy vélte, hogy a közel-keleti helyzet az ukrajnai háború alakulását is befolyásolhatja.

A brit hadiipari elemző szerint az összes harckocsit Ukrajnának kéne adni

Az Egyesült Királyságnak oda kellene adnia az összes Challenger 2-es harckocsiját Ukrajnának és inkább Leopard 2A8-asokat kellene vásárolnia – írja az X-en Nicholas Drummond, neves brit hadiipari elemző.

Nicholas Drummond nyíltan kijelentette, hogy a Challenger 2-esek felújításával és korszerűsítésével nem igazán kellene foglalkoznia a hazájának, éppen ezért állt elő azzal az ötlettel, hogy azokat nyugodtan elküldhetnék Ukrajnának. Ukrajna eddig ebből a típusból mindössze 14 darabot kaptak – írja a Mandiner.

Az ukrán erők több hídfőállást létesítettek a Dnyeper keleti partján

Az ukrán csapatok "sikeres hadműveletek sorozatát" hajtották végre a Dnyeper folyó baloldali, keleti partján, a herszoni terület oroszok által megszállt részén, és több hídfőállást hoztak létre – közölte pénteken a kijevi hadsereg.

Az ukrán tengerészgyalogság Facebook-oldalán közleményben tudatta, hogy 

Az ukrán hadsereg 2022 novemberében szabadította fel Herszon városát, a régió központját és környékét a Dnyeper nyugati partján. 

A folyó, amely félelmetes természetes akadály, a déli front nagy részén választóvonallá vált.

Mind Oroszország, mind Ukrajna azt állítja, hogy a térségben folytatott hadműveletek során súlyos veszteségeket okoztak a másik félnek.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a héten azt mondta, hogy az ukrán csapatok a Krím "demilitarizálásán" dolgoznak, és a munka 70 százalékát már elvégezték.

Ukrán katonai bloggerek szerint az ukrán erők nyáron kisebb csoportokban átkeltek a Dnyeperen, hogy egy Herszon melletti vasúti híd körül megvethessék a lábukat, majd igyekeztek kiterjeszteni jelenlétüket a keleti part közeli falvakra, köztük Krinkire.

Az ukrán hadsereg napi hírében közölte, hogy a harcok a teljes frontvonalon déltől keletig dúlnak, és az elmúlt 24 órában 72 harci összecsapásról számolt be.

– közölték.

Vitalij Barabas, Avdijivka katonai közigazgatásának vezetője a televízióban elmondta: az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak a város ipari zónája felé egy hatalmas kokszgyár közelében.

Ukrajna kilenc orosz drónt semmisített meg

Kilenc orosz drónt semmisített meg 

 – adta hírül közleményében az ukrán légierő pénteken.

Oroszország, miután júliusban hivatalosan is kilépett a fekete-tengeri gabona kezdeményezésből, fokozni kezdte az ukrán kikötőkre és gabonaszállítási infrastruktúrára mért csapásait. A gabonaexportot biztosító megállapodás az ENSZ és Törökország közvetítésével jött létre, és az elképzelések szerint az élelmiszerhiánnyal, éhínséggel sújtott afrikai országok számára szolgált mentőövként.

A háború kezdete óta több ezer ukrán gyereket vittek Fehéroroszországba

 – közölte a Yale Egyetem közegészségügyi karán működő humanitárius kutatóközpont csütörtökön publikált tanulmányában.

Az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott kutatás szerint Fehéroroszország segít Oroszországnak ukrán gyermekek azonosításában, összegyűjtésében, elszállításában és átnevelésében.

Zelenszkij dühöng, amiért Ukrajna kevesebb lőszert kap az izraeli háború kitörése óta

Mióta elkezdődött a háború Izrael és a Hamász között, csökkent a tüzérségi lőszerek szállítása Ukrajnába a nyugati szövetségesektől – közölte Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön. A Kyiv Independent arról is beszámolt, hogy a különösen fontos 155 mm-es tüzérségi lövedékek nem érkeznek a megtámadott országba.

Zelenszkij hozzátette, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem tett olyan bejelentést, hogy leállítja vagy csökkenti a tüzérségi lövedékek Ukrajnába irányuló szállítását, hanem azt, hogy „mindenki maga harcol (a készletekért)”.

– idézi Zelenszkijt a Mandiner cikke. 

Ukrajna Neptun rakétákkal támadt egy orosz célpontot

Ukrajna Neptun rakétákkal próbált megtámadni egy orosz területet– tette közzé az információt az orosz honvédelmi minisztérium a Telegram csatornáján.

A minisztérium szerint két Neptunt lőttek le a Krím partjainál szolgálatot teljesítő légvédelmi rendszerek, helyi idő szerint 10 óra 40 perckor.

Öt ukrán hajó semmisült meg Herszonnál

Az orosz katonaság eltalált öt ukrán hajót Herszon irányában – írja a Ria Novosztyi.
A cikk szerint az orosz fegyveres erők Dnyepr csapatának alakulatai semmisítették meg a hajókat a legénységgel és a csapatokkal együtt.

Támadások Herszonban

Oroszország Herszon régiójában hajtott végre támadásokat, hat ember meghalt, legalább 10-en megsérültek, köztük 1 gyermek. Az orosz erők különféle fegyvereket, köztük drónokat, MLRS rakéta-sorozatvető rendszert, tankokat és repülőgépeket használtak – mondta Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója november 17-én.

Két légi célt lőttek le Szevasztopol felett

Az orosz légvédelem két légi célt lőtt le Szevasztopol felett – jelentette be a város polgármestere, Mihail Razvozsaev november 17-én pénteken a Telegram csatornáján.

A szevasztopoli mentőszolgálat tájékoztatása szerint az infrastruktúrában nem keletkezett kár.

Ukrán drónok semmisültek meg a szmolenszki régióban

Az orosz légvédelmi rendszerek ukrán drónokat semmisítettek meg a szmolenszki régióban – jelentette be az orosz régió kormányzója, Vaszilij Anokhin a Telegram csatornáján.

Anokhin elmondta, hogy a drónokat Szmolenszk Zadneprovsky kerületében, valamint a Szmolenszkij kerületben számolták fel.

Légiriadót jelentettek be Szevasztopolban

A régió vezetője helyi idő szerint 10:45-kor légiriadót jelentett be. A térség lakóit arra kérték, hogy zárják be az ablakokat, zárják el a gázt és a vizet, kapcsolják ki az áramot, és menjenek biztonságos helyre – írja a Lenta.

Járattörlések és késések a moszkvai repülőtereken

November 17-én három moszkvai repülőtéren több járat késett, többet pedig töröltek - derül ki a Yandex.Schedules szolgáltatás adataiból.

Hat repülőjárat késett Domodedovóban, hármat pedig töröltek. Hat Vnukovóba tartó járatot elhalasztottak, négy szeremetyevói járat késett, egyet pedig töröltek.

Ezrével menekültek el országukból az ukrán férfiak

Csaknem 20 ezer férfi menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta, hogy elkerülje a besorozást - fedezte fel a BBC. További 21 113 férfi próbált elmenekülni, de az ukrán hatóságok elfogták őket - erősítette meg Kijev. A legtöbben – 14 313-an – megpróbáltak átgyalogolni vagy úszni a határon, a fennmaradó 6800-an pedig csalással megszerzett hivatalos papírokra hivatkoztak, amelyek hamis mentesítéseket, például nem létező betegségeket tartalmaztak – közölték az ukrán hatóságok.

A hadkötelezettségből kizártak között vannak egészségügyi problémákkal küzdő férfiak, gondozási kötelezettséggel rendelkezők, valamint három vagy többgyermekes apák.

Tovább csúszhat Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása

A török parlament külügyi bizottsága elhalasztotta a szavazást Svédország NATO-tagsági kérelméről. A bizottság további tárgyalásokat folytat, és a jövő héten újra napirendre tűzheti a törvényjavaslatot, de nem határozott meg egyértelmű ütemtervet.

A török elnök hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy megpróbálja elősegíteni a ratifikációs folyamatot, de Svédország nem tett kellő lépéseket a kurd fegyveresekkel szemben. A ratifikációhoz a törvényjavaslatot a bizottságnak jóvá kell hagynia, mielőtt teljes parlamenti szavazásra bocsátaná, ami napokkal vagy hetekkel később is megtörténhet.
Svédország NATO-tagságát még Törökországnak és Magyarországnak kell ratifikálnia.

Finnország lezár több határátkelőt

Finnország az Oroszországgal közös határának kilenc átkelőhelye közül négyet bezár, hogy megállítsa az utóbbi hónapokban felfokozódott migránsáradatot. Petteri Orpo finn miniszterelnök és Mari Rantanen belügyminiszter közölte, hogy a délkeleti átkelőhelyeket - Imatra, Niirala, Nuijamaa és Vaalimaa - péntek éjféltől lezárják.

A finn hatóságok a héten közölték, hogy Oroszország megengedte az okmányokkal nem rendelkező utazók számára, hogy belépjenek a határzónába, onnan pedig az átkelőhelyekre, ahol menedékjogot kérhetnek Finnországban.

A finn határőrség szerint az elmúlt napokban főként Irakból, Szíriából, Jemenből, Törökországból és Szomáliából érkeztek migránsok, szinte mindegyikük kerékpárral.

Sauli Niinisto finn elnök Oroszország lépéseit országa NATO-tagságával hozta összefüggésbe, ami feldühítette Moszkvát.

Naponta 1000 katona esik el Avdijivkánál

Nyugati tisztviselők szerint naponta akár 1000 áldozata is lehet az ukrán kézen lévő Avdijivka városáért vívott brutális csatának. Azt mondják, hogy az ukrán oldalon viszonylag kevés az áldozat, míg Oroszország nagy számú katonát veszít.

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma azt közölte, hogy az orosz erők közelednek az avdijivkai koksz- és vegyi üzemhez, amely Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye.

A területért közel egy évtizede folyik a harc, mert a Donyeck városához való közelsége miatt politikai jelentőségű Oroszország számára – közölte a minisztérium.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. november 16-án az ukrán-magyar határszakaszon 5023 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5520 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 74 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Több fronttudósítás várható

A rádió, televízió és hírközlés napján az ukrán elnök online és személyesen is találkozott újságírókkal. Volodimir Zelenszkij a napzáró videójában úgy beszélt erről a találkozóról, hogy hosszú, nagyon eredményes és érdekes beszélgetés volt.

"Mindenképpen meg fogunk tenni néhány dolgot, amiről ma beszéltek az újságírók. Mindenekelőtt változtatunk a média frontvonalhoz való hozzáférésén, hogy több frontvonali eseményről tudósítsanak" - mondta az ukrán elnök.

Ez történt csütörtökön: