Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.04. 07:54

A Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyvereseivel végzett az izraeli hadsereg Gázában

Az izraeli–palesztin háború 121. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli harckocsi a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2024. január 30-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ariel Schalit

A Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyvereseivel végzett az izraeli hadsereg Gázában

Folytatódtak a harcok a Gázai övezet déli részén lévő Hán-Júnisz városában és környékén, az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap bejelentette, hogy újabb, a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezethez tartozó fegyveresekkel végzett, hozzátéve, hogy a harcokban elesett egy katona is.

Egy tartalékos halt meg a fronton Gáza déli részén – jelentette be az izraeli hadsereg

A hadsereg rajtaütött a Hamász hán-júniszi brigádjait irányító parancsnokság egyik létesítményén is, ahol fegyvereket, lőszert és katonai felszerelést foglalt le.

A műveletekben a szárazföldi erők mellett a légierő és a haditengerészet is részt vesz – tették hozzá a közleményben.

A Times of Israel című izraeli lap mindeközben arról számolt be, hogy megszólaltak a szirénák Észak-Izrael galileai régiójában a libanoni határ közelében.

Ugyancsak vasárnap a Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az október elején kezdődött harcok az övezetben már összesen több mint 27 ezer halálos áldozatot követeltek. Asraf al-Kidra, a minisztérium szóvivője közölte, hogy az utóbbi 24 óra összecsapásaiban 127-en haltak meg és 178 sebesültről is tudni. Hozzátette, hogy az áldozatok valós száma vélhetően sokkal magasabb, mert több ezren rekedtek a romok alatt.

Több ezren tüntettek Izraelben a túszok elengedése mellett

Ezrek tüntettek több izraeli városban, köztük Tel-Avivban és Jeruzsálemben helyi idő szerint szombaton, azt követelve az izraeli kormánytól, hogy tegyen többet a Hamász palesztin terrorszervezet által elhurcolt túszok elengedéséért.

A fogságban eltöltött napok számára utalva „120 nap a föld alatt” elnevezésű tömegdemonstráción az elhurcoltak számos családtagja is megjelent, egyikőjük pedig, egy 15 éves fiú - akinek az unokatestvére került a fegyveresek fogságába - a felszólalásában azt követelte Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőtől, „bármi áron” hozza haza az embereket.

Tüntetéseket rendeztek Haifában és Beérsébában is.

A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt támadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A Hamász Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedett el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására.

Az izraeli erők Rafah ellen intéztek légicsapásokat

A Wafa palesztin hírügynökség vasárnap azt közölte, az izraeli erők az övezet déli részén lévő, az egyiptomi határhoz közeli Rafah ellen intéztek légicsapásokat. Találat ért egy menekülteket elszállásoló óvodaépületet is, és több civil, köztük két gyermek meghalt.

Újabb támadások a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen

Újabb támadásokat intéztek a brit és az amerikai fegyveres erők a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen - jelentette be szombat éjjel a londoni védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint 

a két szövetséges haderő tizenhárom jemeni helyszínen összesen 36 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra.

A brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást.

A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a támadásban a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 harci repülőgépekkel vett részt, amelyek az RAF ciprusi támaszpontjáról szálltak fel.

A brit kötelék - amelynek tevékenységét Voyager típusú légi üzemanyag-utántöltő gépek támogatták - Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be három jemeni helyszínen számos katonai célpont ellen.

A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelők az amerikai fegyveres erők húszi katonai célpontok ellen végrehajtott légicsapásai ellen tiltakoznak Szanaában 2024. január 29-én
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA

A brit harci gépek a fővárostól, Szanaától nyugatra, a Vörös-tenger partján két földi irányító központot támadtak. Ezek a tengerparti irányító központok szolgáltatták a húszik által a szárazföld belsejéből indított drónok számára a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokhoz szükséges adatokat – áll a brit védelmi minisztérium tájékoztatásában.

A tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben.

A szombat éjszakai támadásról London közös közleményt is kiadott a brit és az amerikai kormány mellett Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nevében.

E kommüniké szerint a mostani támadás elsődleges célpontjai között voltak a húszik által mélyen a föld alá rejtett fegyverraktárak, valamint rakétarendszerek, indítóállások, légvédelmi és radarrendszerek is.

A közös közlemény szerint a húszik november közepe óta harmincnál több támadást intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen.

A kommünikét aláíró kormányok hangsúlyozzák azt is, hogy változatlanul elkötelezettek a hajózás, a nemzetközi kereskedelem védelme mellett, és elszámoltatják a húszikat a kereskedelmi és a hadihajók ellen általuk elkövetett illegális és indokolhatatlan támadásokért.

Célunk a feszültség enyhítése és a vörös-tengeri stabilitás helyreállítása, de megerősítjük a húszi vezetés címére intézett figyelmeztetésünket: a továbbiakban is habozás nélkül az emberéletek és az akadálytalan kereskedelmi forgalom védelmére kelünk a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetettség folytatódása esetén

– fogalmaz a közös közlemény.

A nap folyamán az X közösségi oldalon a húszik szóvivője megerősítette a hírt, leszögezve: a lázadók elleni akció „nem marad megtorlatlanul”. Jahja Szarí azt közölte, az amerikai-brit erők összesen 48 légicsapást intéztek a többi között Szanaában, el-Bajdában és Hodejdában lévő létesítmények ellen, ám aláhúzta: 

továbbra is „kitartóan támogatják” a palesztin népet.

Áldozatokról és károkról a szóvivő nem tett említést.

Az amerikai képviselőház több milliárd dolláros szóló törvényjavaslat elfogadását tervezi Izrael segítéséről

Az amerikai képviselőház Izrael 17,6 milliárd dolláros támogatásáról szóló törvényről tervez szavazást a következő héten – jelentette be Mike Johnson a Kongresszus alsóházának republikánus elnöke szombaton.

 A politikus republikánus képviselőtársainak írt levélében azzal indokolta az új törvény elfogadásának szükségességét, hogy az elmúlt három hónapban a Hamász által kezdett harcok fokozódtak, valamint Irán által támogatott fegyveres csoportok a Közel-Keleten állomásozó amerikai erőket támadják, és jelenleg is zajlanak amerikai válaszcsapások.

Az amerikai képviselőház republikánus többsége tavaly ősszel törvényt fogadott el Izrael 14,3 milliárd dolláros támogatásáról, ami a támogatáshoz szükséges forrást az amerikai adóhatóság jelentősen megnövelt költségvetéséből vonta volna el.

Az alsóházi törvényt a demokrata többségű szenátus nem vette napirendre. Chuck Schumer demokrata szenátor, a szenátus többségi vezetője azzal indokolta a lépést, hogy a szövetségi adóhatóság költségvetésének csökkentését eredményező kitétel "mérgező pirula", ezért nem áll módjában azt szavazásra bocsátani.

Mike Johnson bejelentése arról szól, hogy az új törvényjavaslatban nem szerepel az adóhatósági elvonás, ezért a „szenátusnak nem marad kifogása”.

JOHNSON, Mike
Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus párti elnöke
Fotó: Michael Reynolds / Forrás: MTI/EPA

A republikánusok korábbi érvelése szerint azért készítettek külön törvényjavaslatot Izrael biztonsági támogatásáról, mert azt nem övezi ellenállás a párt képviselőinek körében, míg Ukrajna további támogatásáról szóló fehér házi kérés teljesítéséhez feltételeket kötnek.

Ezzel párhuzamosan a szenátusban készül egy törvényjavaslat, ami szándéka szerint teljesíti a republikánusok követelését az illegális bevándorlás elleni fellépésről és a határőrizet szigorításáról. A jogszabály az előzetes közlés szerint demokrata és republikánus szenátorok kompromisszumát tükrözi, a végleges szöveget a jövő hétre ígérték.

A republikánusok legfőbb követelése a határ- és migrációs válság megoldása, mielőtt hozzájárulnának a Joe Biden elnök által kért költségvetés-kiegészítéshez, ami 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna további katonai és pénzügyi támogatására.

A képviselőház elnöke ugyanakkor sajnálatának adott hangot, hogy a kompromisszumról szóló tárgyalásokból az alsóház tagjait kizárták, ezért nem tudta megígérni, hogy a jogszabályt a képviselőház el fogja fogadni.
A szombati eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában