A NATO készen áll megvédeni szövetségeseit bármilyen támadással szemben – frissül

Cikkünk frissül!

Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba

Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba – jelentette ki egy interjújában Natalija Galibarenko, Ukrajna brüsszeli NATO-missziójának vezetője azzal érvelve, ez szerinte méltó hagyatéka lenne Biden elnökségének.

– mondta a diplomata az ukrán NATO-képviseleten kedden adott interjújában a Reuters hírügynökségnek.

– fogalmazott.

Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják. A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, de ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt pedig nem tette világossá, pontosan hogyan kezelné a háborút megválasztása esetén.

Ukrajna NATO-csatlakozása révén a katonai szövetség kollektív védelmét élvezné.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban elmondta, hogy országa meghívására a NATO-ba „győzelmi tervének” részeként tekint.

Galibarenko az interjúban kiemelte, hogy a meghívás megszűntetné a Moszkva és Kijev közötti egyik fő vitás kérdést. Oroszország ugyanis Ukrajna potenciális NATO-tagságára hivatkozott a háború indoklásakor, miközben Ukrajna azért ragaszkodott a szövetséghez való csatlakozáshoz, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges jövőbeli orosz agresszióval szemben.

– magyarázta Galibarenko.

A NATO már korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, de ennek időpontját nem határozta meg, és azt is világossá tette, hogy amíg Ukrajna háborúban áll, nem léphet be a NATO-ba.

– mondta Galibarenko, de hozzátette, hogyha most hívnák meg Kijevet, annak erős politikai üzenete lenne.

A kérdésre, hogy Kijev mikor szeretné megkapni a meghívást a diplomata azt válaszolta, hogy „minél előbb, annál jobb”.

Ukrán légvédelem: több mint 130 drónnal és két rakétával támadták az oroszok Ukrajnát

Az orosz hadsereg 136 drónnal és két rakétával támadta meg Ukrajnát szerdára virradó éjjel, az ukrán légvédelem 51 drónt lelőtt, további 60 eltűnt a radarokról – közölte szerdán reggel az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint az október 15-éről 16-ára virradó éjjel az orosz erők egy Sz-300/400 típusú légvédelmi rakétát lőttek ki Doneck megye megszállt régiójából a megye ukrán ellenőrzés alatt álló területére, valamint egy H-59 típusú irányított levegő-föld rakétát egy meg nem nevezett Csernyihiv megyei célpontra az oroszországi Kurszk térségéből. Ezen kívül 136 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelemnek 51 drónt sikerült lelőnie Szumi, Cserkaszi, Kirovohrad, Ternopil, Herszon, Harkiv, Zsitomir, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Kijev, Poltava, Csernyihiv és Csernyivci megyék fölött. További 60 drón eltűnt a radarokról, az információt még ellenőrzi a légvédelem – áll a közleményben.

Az ukrán légvédelem közlése szerint két drón visszafordult az orosz légtér felé, több mint 20 még az ukrán légtérben tartózkodik, a légiveszély nem múlt el.

NATO-főtitkár: a NATO készen áll megvédeni szövetségeseit bármilyen támadással szemben

A NATO készen áll arra, hogy megvédje szövetségeseit bármilyen támadással, bármilyen ellenséggel szemben most és a jövőben egyaránt – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.

– fogalmazott Mark Rutte, miután megbeszélést folytatott Evika Silina lett miniszterelnökkel.

A főtitkár hangsúlyozta: a védelem szavatolásához további védelmi ipari befektetésre van szükség. Ezzel kapcsolatban azt mondta, noha már 23 tagállam védelmi kiadása haladja meg GDP-arányosan a két százalékot, ez a kötelezettségvállalás a jövőben nem lesz elégséges mindazon célok elérésére, amelyeket a szövetség kitűzött maga elé.

– fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a védelmi kiadás mértékének új célszámainak meghatározásáról további vita szükséges.

Kijelentette: mivel Oroszország továbbra is előre akar nyomulni Keleten, valamint fokozza támadásait az ukrán létfontosságú infrastruktúra ellen, meg kell erősíteni a NATO elrettentő és védelmi képességét, ahogy fenn kell tartani Ukrajna folyamatos támogatását is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tudja elfoglalni az országot.

– fogalmazott.

Rutte végezetül hozzátette: a NATO figyelemmel kíséri a szövetség keleti határán végzett orosz műveleteket, hogy hozzáigazítsa készenlétét a folyamatosan változó helyzethez és készen álljon válaszlépéseket tenni, ha szükséges.

Ukrajna nyugati szövetségesei nem fognak közvetlen katonai beavatkozást indítani Oroszország ellen

Mihail Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna nem számíthat a nyugati szövetségesek által nyitott „második frontra” Oroszország ellen. Ez a kijelentés jelzi, hogy Kijev kénytelen átértékelni stratégiáját és elvárásait a konfliktus további menetét illetően - fogalmaz az orosz lenta.ru.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban sürgette a NATO-t, hogy legalább hívják meg Ukrajnát a szövetségbe. Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy országa pozícióját most kell megerősíteni, „nem a konfliktus után, nem tíz vagy harminc év múlva”. Azonban úgy tűnik, hogy számos NATO-tagállam továbbra is szkeptikus Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Az ukránok szerint észak-koreai segítséggel tudja Putyin elkerülni a mozgósítást

Az ukrán média anonim katonai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz 11. légideszant-dandár 3000 fős zászlóaljat alakít, amelynek nagy része észak-koreaiakból áll. Ez a zászlóalj valószínűleg részt vesz az orosz védelmi műveletekben, Kurszkban – írta elemzésében az amerikai ISW. Az elemzőcég szerint az orosz-észak-koreai védelmi paktum abban is segít Putyinnak, hogy elkerülje a mozgósítást. (pravda.ua)

Megmérték Zelenszkij támogatottságát

Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is tízből közel hat ukrán állampolgár bizalmát élvezi, és a támogatottsága az elmúlt hónapokban stabil maradt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által közzétett felmérésből.

Az október 14-én közzétett felmérés eredményei szerint 

A megkérdezettek további 3 százaléka bizonytalan volt. Az eredmények gyakorlatilag nem változtak egy másik, 2024 májusában közzétett KIIS-felméréshez képest, és csökkentek az idén februári 64 százalékos csúcshoz képest.

 - mindössze néhány hónappal az invázió 2022. februári kezdete után. Akkor a megkérdezettek mindössze hét százaléka mondta azt, hogy nem bízik az elnökben.

A számok éles kontrasztot rajzolnak ki az elnök támogatottságának tavaly ilyenkori szintjével is: Zelenszkij 2023 októberében a válaszadók 76 százalékának támogatását kapta - azóta 18 százalékponttal csökkent.

Több mint 7500-an érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 4144-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3431-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

Ez történt kedden: