A tálibok ismét élesen bírálták az afganisztáni elnökválasztást

A szélsőséges tálibok szerint a szeptember 28-ra kitűzött – eredetileg áprilisra kiírt, majd kétszer elhalasztott – elnökválasztás helyett az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokra kellene összpontosítani, amitől azt várják, hogy Washington kötelezi magát csapatainak kivonására, cserébe a tálibok ígéretéért, hogy az országot nem használják fel terrorista összeesküvésekre.

„Ez a választási folyamat nem más, mint az egyszerű emberek becsapására szánt szemfényvesztés, (.) hogy kielégítsék néhány szégyentelen politikus egóját” – áll az iszlamista szervezet közleményében, amelyet Zabihullah Mudzsahid tett közzé.

A jelenlegi várakozások szerint a 17 jelölt közül Asraf Gáni jelenlegi államfő nyerné meg a választásokat. Gáni ragaszkodik hozzá, hogy a választásokat a jelenlegi menetrend szerint megtartsák. Az egykori világbanki tisztviselő – aki az Egyesült Államokban végezte el iskoláit is – 2014-ben került hatalomra, miután megnyerte az erősen vitatott tisztaságú elnökválasztást.

A tálibok kedden a választások bojkottját szorgalmazták, bejelentették, hogy fegyvereseik mindent meg fognak tenni a voksolás megakadályozására, és felszólították honfitársaikat, hogy a biztonságuk érdekében maradjanak távol a választási gyűlésektől.

A közlemény szerint a választások külföldi támogatóinak „arra kellene összpontosítaniuk, hogy véget vessenek Afganisztán megszállásának, és tényleges békét biztosítsanak, hogy a jelenlegi békefolyamatot a mostani válságos pillanatokban néhány szereplő ne szabotálhassa el”.

A jelenleg Katarban folyó – a 18 éve tartó afgán belháború lezárását célzó – nemzetközi tárgyalásokon az amerikai küldöttséget vezető Zalmay Khalilzad főmegbízott hétfőn Twitter-üzenetben közölte, hogy jelentős előrehaladást értek el. Hozzátette, hogy már a békeszerződés utolsó részleteit tisztázzák, de további információkat erről nem közölt. Az előrehaladást Szuhail Sahín, a tálibok katari szóvivője is megerősítette.

A tálibok közvetlenül nem hajlandóak az általuk Washington bábjának tartott Gáni kormányával tárgyalni, csak többoldalú keretekben.

Khalilzad közölte: reményei szerint szeptember 1-jéig megszületik a végleges megállapodás, amelynek értelmében az Egyesült Államok és a NATO kivonja a csapatait az országból.

Washington és a NATO hivatalosan 2014-ben befejezte a harci küldetést Afganisztánban, de az amerikaiak és a szövetséges csapatok továbbra is részt vesznek az afgán hadsereg kiképzésében és kialakításában. Az amerikai hadsereg légicsapásokkal is segíti az afgán kormányerőket a tálibok, illetve az Iszlám Állam terrorszervezet helyi csoportja elleni harcban.

A katari tárgyalások ellenére folytatódik az erőszak Afganisztánban. Hétfőn négyen haltak meg és 25-en sebesültek meg az ország nyugati részén fekvő Herátban egy robbantásos merényletben – közölték a hatóságok.

A választási kampány július 28-án kezdődött meg, és már az első napon támadást hajtottak végre Gáni alelnökjelöltje, Amrullah Száleh hivatala ellen, ebben 20 ember meghalt és 50 megsebesült.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a harcok kiújulása ellenére úgy véli, hogy minden korábbinál közelebb van a béke.

„Reális lehetőséget látunk most Afganisztánban a békére, minden korábbinál közelebb áll” – jelentette ki Stoltenberg kedden Wellingtonban, Jacinda Ahern új-zélandi miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után.

A volt norvég miniszterelnök hangsúlyozta: szükség van a nyugalomra Afganisztánban egyebek között azért, hogy az ország ne legyen ismét a terroristák menedéke, és a nők is részt vehessenek a béke fenntartásában.

Kiemelte: a táliboknak szánt üzenete az, hogy „többet fognak elérni a tárgyalóasztalnál, mint a harcmezőn Afganisztánban, ahol nem lesz tartós béke a nők részvétele nélkül”.

Az afganisztáni ENSZ-misszió (UNAMA) adatai szerint az idei év első felében 1366 polgári személy halt meg és 2446 sebesült meg Afganisztánban