A világjárvány sem szabhatott gátat a fejlődésnek

A végzős diáklány életét diáktársaihoz hasonlóan átrajzolta a Covid–19, de a hajdú-bihari kistelepülés Bocskai István Általános Iskolájának tanulójaként a Tanítsunk Magyarországért mentorprogram is megváltoztatta életét. Ilona a pandémia miatt szinte végig távmentorálásban vett részt a programban, de nagyon aktív kapcsolattartást sikerült fenntartaniuk mentorával. Az elmúlt hónapokban a Google Meet felületén beszéltek, beszélgettek egyénileg és közösen a többi mentorálttal, az internetes kommunikációs csatornának köszönhetően pedig még az online szabadulószoba izgalmairól sem kellett lemondania. Nyika Ilona kevés eséllyel kezdte, de annál több lehetőséggel fejezte be a Tanítsunk Magyarországért idei tanévét.

Édesanyja, Nyika Gáborné a nyári vakációhoz közeledve elmondta, hogy 2019-ben nemcsak Ilona, hanem az egész család várta a programot, s mindnyájan az újdonság erejében reménykedtek. – A lányom a mentorának köszönhetően sok új, gyümölcsöző ismeretségre tett szert, az egyetemistáknak köszönhetően tudása, világlátása, így ismeretei is gyarapodtak. A járványhelyzet miatt nem tudtak minden, előre eltervezett programot megvalósítani, de nagy segítséget jelentett a rendszeres korrepetálás a hagyományos és aztán a digitális oktatás időszakában – osztotta meg tapasztalatait Nyika Gáborné.

– Nagyon sokat segített a program a tanulásban és a magánéletben is – kezdte tanév végi beszámolóját Ilona. A végzős lány elmondta, hogy tanulmányaival a mentorprogram előtt sem volt probléma, azt viszont még nem tudta azelőtt, milyen pályán, mely hivatás felé induljon el. – A mentorom segítségével sok szakmát megismertem, bepillantást nyerhettem azok részleteibe, így esett a választásom a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Technikumára, mivel a családommal, a tanáraimmal és a mentorommal közös egyetértésben úgy döntöttünk, hogy a vegyészszakma felé kötelezem el magam – osztotta meg a reményteli döntését Ilona.

Elmondása alapján azonban egy évvel ezelőtt még nem volt ilyen céltudatos: sokat tanakodott, tele volt kérdésekkel, és nem tudta, merre lépjen tovább, ha elballag az általános iskolából. Ilona említést tett arról is, hogy rendes, szerető és összetartó családban, jó körülmények között él, azonban szülei rengeteget dolgoznak, így általában nincs idő kirándulásra, élményekre.

– Életemben először mehettem el a debreceni Csokonai Színházba, ahol megnézhettem A Pál utcai fiúkat, és elmondhatom, hogy ezentúl igyekszem minél gyakrabban eljutni egy-egy előadásra – idézte fel a debreceni teátrum adta élményeit Ilona. Az álmosdi lány úgy fogalmazott: az új ismeretek és ismeretségek tiszta jövőképet és az elérhető célok világát rajzolták ki számára.

– Régen a kisebb versenyhelyzetekben is nagyon izgultam, de most magamban és a tudásomban bízva, nyugodtan indultam el az írásbeli felvételire – emlékezett vissza Ilona, amikor a mindent eldöntő megmérettetésről kérdeztük. Végezetül hozzáfűzte: bár a középiskola épületébe érve egy pillanatra megriadt a sok felvételiző és a tömeg láttán, továbbra is csak a saját tudásában bízott, így sikerült is megtennie az első lépést az áhított hivatás felé.

Életre szóló hatások

A Tanítsunk Magyarországért Program 2018-ban jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Klebelsberg Központ együttműködésében. A kezdeményezés célkitűzése egyrészt az, hogy a mentorálásba bevont általános iskolások olyan készségeket, képességeket és társadalmi mintákat sajátíthatnak el a részvétel által, melyek hosszú távon segíthetik tanulmányaik sikeres befejezését és munkaerőpiaci elhelyezkedésüket. A program másik fontos célkitűzése a közösségépítés, a fiatalok felelősségvállalásának elmélyítése. A kezdeményezést az a felismerés alapozta meg, hogy jó érzés továbbadni mindazt, amit tudunk és látni, hogy ennek mások is hasznát veszik.

(PR cikk)