A kapus is a csapat tagja

Debrecen - Novakovicsot az minősíti, ha nem kap gólt, de az összjátékban is részt kell vennie olykor.Bravúros védéseivel pontokat hozott a szombati, Puskás Akadémia elleni OTP Bank Liga-mérkőzésen a DVSC-TEVA kapusa, Nenad Novakovics. A hálóőr az 1–0-s idegenbeli meccs lefújása után nyilatkozott a Naplónak.

– Az NB I-es átlagnál jobb meccset vívtunk. Mind a két csapatnak voltak helyzetei, rengeteget futottak a játékosok, volt harc, test-test elleni küzdelem, nem volt könnyű nyernünk. De a legfontosabb, hogy megszereztük a három pontot – értékelte a felcsúti kilencven percet Novakovics, aki külön kitért a debreceniek Tisza Tibor által kihagyott tizenegyesére:

– Kettős érzéseim voltak abban a pillanatban. Egyrészt természetesen szomorú voltam, hogy nem szereztünk gólt, másrészt pedig tudom, milyen nagy dolog az, ha egy kapus megfogja a büntetőt. Gratuláltam is a végén a kollégának. A büntető után nagyon oda kellett figyelnem a játékra, mert az bennünket valamelyest visszavetett, a hazaiak pedig vérszemet kaptak és rohamozni kezdtek. Nekem is a legjobb formámat kellett hoznom bravúrt is be kellett mutatnom Kleinheisler lövésénél. Ám mégsem ekkor volt a legnehezebb dolgom a mérkőzésen, hanem a második félidőben, amikor Szakály Dénes az ötösről a kapufa tövébe fejelte a labdát. Vetődés közben igyekeztem a gólvonalon kívül tartani a labdát, ez szerencsére sikerült. Lehet, hogy a PAFC ellen nyújtott teljesítményem jobb volt az átlagnál, de mindig arra készülök, hogy a legjobb formámat hozzam – fogalmazott a szerb cerberus.

Ne kapjon gólt a csapat

A védekezés megszervezéséből talán a korábbi meccseken tapasztaltnál is jobban kivette részét a hálóőr. Ha éppen nem védett, szinte folyamatosan instruálta a társait, hol angolul, hol magyarul, hol szerb nyelven, ki merre menjen, hová álljon, kire figyeljen. – Próbálok minél több információt átadni játékostársaimnak, elsősorban magyarul, de komolyabb helyzeteknél az angolt használom. Emellett természetesen szerbül és bosnyákul is tudok beszélni azokkal a játékostársakkal, akik ezeket a nyelvet értik. Nekem, kapusnak egyszerű a feladatom: ne kapjunk gólt. De én is tagja vagyok a csapatnak, nekem is csapatban kel gondolkodnom. Hosszú indításoknál, a lecsorgó labdáknál ki kell jönnöm és meg kell fognom a játékszert. De a legfontosabb az, hogy megóvjam a hálómat a góltól.

HBN