Az út érdekli, nem a cél: világbajnok lett a debreceni fitneszversenyző

Debrecen - Over 35 kategóriában sikerült elhódítania az aranyérmet az IBFA Universe versenyen a debreceni Chili Fitness sportolójának, Nagyné Rázsó Magdolnának.

Az olaszországi Sapriban lezajlott eseményen igen erős mezőnyben győzött a cívisvárosi versenyző.

– Nagyon hosszú volt a felkészülés, mert február óta diétáztam – árulta el a Naplónak Magdolna, aki végigversenyezte a tavaszt.

Ez a világbajnokság már csak ráadás volt, mert előtte egy spanyolországi viadalon nem sikerült megszereznem az első helyet, így újra nekifutottam méregből, s ráhúztam még egy hónapot."

Minimum ötször megbántam az egy hónap alatt, mert annyira elfáradtam mentálisan – mondta nevetve. – De úgy voltam vele, lesz, ami lesz, most már megcsinálom. Érdekes, talán ebbe adtam bele a legkevesebbet, úgy tűnik, amit elengedsz fejben, az sül el a legjobban. Remek hangulat uralkodott Sapriban, mivel nagyon meleg volt, majdnem 40 fok, így éjszaka volt a verseny. Erős mezőnyben kellett helytállnom, ezért büszkeséggel töltött el az eredményem.

Nem a színpad élteti

A sportoló hölgy a sikerei ellenére mégsem hajszolja a trófeák megszerzését. – Érdekes, de nem vagyok túlságosan sikerorientált ember. Én nem örülök jobban a győzelemnek, mintha 3. vagy 4. lettem volna. Nem a színpad éltet, sosem megyek rá idegileg mint sok versenyzőtársam, ugyanolyan szájízzel tudok lejönni a pódiumról, akár nyerek, akár nem. Nyilván jó érzés győzni, de nem okoz gondot számomra, ha nem sikerül. Valójában az út az, ami érdekel, nem a cél. Nyilván nem éri meg ezt csinálni, de amiatt mégis, hogy látja az ember magán a mindennapos változást. Ha azt mondanák az utolsó napon, hogy el sem kell mennem a versenyre, akkor sem lennék szomorú – avatott be bennünket a csinos sportember.

S hogy mindez hogyan kezdődött? – Mindig sportoltam valamit, jártam konditerembe, eleinte csak heti háromszor. Aztán a két másik hétköznapon is bejártam önszorgalomból, és minden tréning után futottam 10 kilométert. Ezt látta meg egy edző, feltűnt neki, hogy milyen „kattant” vagyok, és ki lehet belőlem hozni valamit. Kérdezte, nincs-e kedvem versenyezni, s elkezdtünk együtt dolgozni. A tréner később külföldre költözött, és ő ajánlotta maga helyett Jenei Pistit, vele teljesen más módszer szerint készültünk fel. Mivel idén egyetlen versenyt nem sikerült megnyernem, a spanyol NAC-t, ezért jövő őszre az céloztam meg.

HBN