Lemezlovas a slágerlistákon - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

A lemezlovas áll a keverőpult mellett, egymás után lejátssza a világ diszkóit meghódító legújabb dalokat, s míg a villódzó és tükröződő fényben a tömeg táncol, azon jár az agya, hogyan fokozhatná még jobban a hangulatot.

S akkor jön a különleges – talán eretneknek is számító – gondolat: saját számokkal! Ez a furcsa eset történt Szatmári István életében is, s ma már szinte követeli a közönség a diszkóban, hogy forgasson le saját szerzeményeket is.

Természetesen hosszú út vezetett idáig. István, vagy ahogy talán az ifjabb generációk a legjobban ismerik, DJ Szatmári az 1980-as években – még gyermekként – lelkesen gyűjtötte kazettákra a különböző dalokat. Akkoriban nem volt nagy választék, a Poptarisznyát vagy a kívánságműsorokat hallgatták a fiatalok. A szintipop stílust játszó együtteseket szerette leginkább, köztük a Baltimore és a Tarzan Boys együttest.

– Mindig bennem volt a vágy, hogy az új hangzású zenéket megmutassam az embereknek. Ennek érdekében kezdetben még zenéltem is, két évig gitároztam, majd zenekarban doboltam három évet. A zenélés végül abbamaradt, mert az együttes countryt játszott, hozzám pedig a rock and roll állt közelebb, de szerencsére lehetőség nyílt arra, hogy a diszkós pult mögül szórakoztassam a fiatalokat – eleveníti fel az előzményeket István.

DJ Szatmári 1990 óta dolgozik a szórakoztatóiparban. Az első esztendők a tanulóévek voltak. Mint mondja, nemigen volt mestere, Molnár Árpádtól lesett el néhány dolgot. Pár év múlva, 1995-től már olyan helyeken is dolgozhatott, ahol több ezer fiatal szórakozott.

– A 2002-es, 2003-as években elégedetlen voltam a diszkós dalokkal, s gondoltam, írok magyar szöveggel valami divatos zenét. El is készült 2004 nyarán az Égess el! című dal, de nem volt, aki elénekelje. Sok lányt meghallgattam, végül egy barátom ajánlotta a barátnőjét. Már a bemutatkozáskor hallottam a hangján, hogy ő kell nekem. Puskás Jucus volt. Azóta együtt dolgozunk, ő énekli a dalaimat. Már kilenc kislemezt készítettünk, néhány cím közülük: Száz évet várnék, Súgj egy titkot!, Hazudj még! A Balatoni nyár című dal a MAHASZ slágerlistáját több hétig vezette 2005-ben. A Mondd! dalom Dániában a dance-listán volt az első. Gyakran előfordul, hogy a készülő dalokat lejátszom a diszkóban, s figyelem a reagálást. Ha szükséges, otthon újra átdolgozom. Az egyik számot hétszer dolgoztam át, mire úgy éreztem, hogy megfelel a közönség elvárásainak.

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon mitől jó egy lemezlovas.
– Úgy gondolom, egy jó DJ maximális alázattal tiszteli a közönséget. A fiatalok azért mennek el, mert szeretnének szórakozni, őket nem érdekli, mi a lemezlovas kedvence. Ugyanakkor a lemezlovas egyénisége is érződik a műsorban, vagyis én is 1-2 saját kedvenccel fűszerezem az aktuális slágereket – mondja Szatmári istván.

– Régebben jóval többet kellett beszélnie a diszkósnak, a vizsgán is csak az ment át, aki igazi showman volt. Aztán, ahogy a technika haladt előre, a mixelni tudás volt a lényeg. Persze, beszélni most is kell, de nem annyit, mint régen. Én 1993-ban vizsgáztam, előadóművészi képesítést szereztem. Abban az időben csak 2-3 embernek volt ilyen papírja. Sokoldalú volt a vizsgára való felkészítés. Foglalkoztunk többek között műszaki ismerettel, zeneismerettel, tűzvédelemmel és angol nyelvvel is.

Felkérések külföldről

Ma már az ország egész területéről, sőt még külföldről is kap felkéréseket DJ Szatmári. A napokban Keszthelyre hívták egy egyetemi rendezvényre, de gondoskodott már a talpalávalóról Szerbiában, Erdélyben és a Felvidéken is.

Kapcsolódó tartalmak:

• Nézze meg buli-oldalunkat!
• Keresse zenei híreinket!
• Olvassa főiskolás oldalunkat!

- M. Magyar László -