A múltidézés, s a jövőbe tekintés napjai Nyíregyházán

Nyíregyháza önkormányzata nyolc évvel ezelőtt határozott arról, hogy minden tavasszal városnapot szervez: olyan rendezvénysorozatot, mely lehetőséget teremt arra, hogy az itt élők felidézzék a múltat, s beszélgessenek a jelenről, s a jövőről, s hogy a mindennapok rohanását megszakítva egymásra is szánjanak időt.

Az idei programokat az égiek is kegyeikbe fogadták: a szabadtéri rendezvényekre gyönyörű időben kerülhetett sor. A rendezvénysorozat csütörtökön hangversennyel kezdődött, majd pénteken Nyíregyháza életéhez szorosan kötődő könyvbemutatókkal, egy várostörténeti kiállítás megnyitójával és a városalapítók szobrának megkoszorúzásával folytatódott. A programsorozat elengedhetetlen része az ünnepi közgyűlés, melyen részt vettek az önkormányzati képviselők, a város országgyűlési képviselői, az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői, s az egyházak képviselői is. A városháza Krúdy termében az ünneplőket a város polgármestere, Csabai Lászlóné köszöntötte.

Történelmi visszatekintésében felidézte Nyíregyháza életének legfontosabb eseményeit, beszélt a tirpákok és a szlovákok elévülhetetlen érdemeiről, s arról az örökségről, melyet ápolva a város egy folyamatosan fejlődő, a hagyományait megtartó, de az újat is befogadni képes településsé vált. Kiemelte: a város alapítóitól kapott hitet, szorgalmat, akaratot kiegészítették kitartással, tudatossággal, toleranciával és hűséggel – utóbbira példaként említette Oros lakóit, akik nemrégiben népszavazáson döntöttek úgy: Nyíregyháza részeként szeretnének élni, nem pedig önálló településen.

A polgármester úgy vélte: Nyíregyháza olyan várossá vált, amire méltán lehetünk büszkék. Három javaslatot tárt a képviselők elé: az egyik, hogy készüljön riportsorozat nyíregyháziakról, akik itt élnek, itt dolgoznak, s akiknek történetei, illetve élettörténetei alapján megmutatkozik, milyen is ez a város. A másik két javaslat egy-egy köztéri alkotás felállítására vonatkozott, az egyik szobor a város fejlődése szempontjából kiemelkedő polgármesternek állítana emléket, a másik pedig a gyermekek és a család megjelenítését tenné lehetővé.

Az eseménysorozat részeként a városba érkezett a Tavaszi Borfalu, szombaton a Felvidék 1947 Egyesület tartott emlékünnepséget, vasárnap pedig lovasversenyt tartottak a Bihari tanyán.

Földművelők Szarvasról

A mögöttünk hagyott hétvégén Nyíregyháza 1753-as újratelepítésére emlékezett a megyeszékhely. A programokon felidézték Károlyi Ferenc, a hajdani település földesurának, s Petrikovics János szarvasi csizmadiának az alakját, akiknek komoly szerepük volt abban, hogy a török időkben 400-ra csökkent lakosság számát Békés megyéből illetve a Felvidékről idetelepített emberekkel növeljék, így mentve meg Nyíregyházát az elnéptelenedéstől.

Gróf Károlyi Ferenc a nyíregyházi földbirtokok akkori tulajdonosa, az elnéptelenedett településre Szarvasról szlovák nemzetiségű földművelőket hívott, ekkor kezdődött Nyíregyháza fejlődése. Károlyi Ferenc 1753. május 16-án kelt pátensében határozta meg a betelepülés pontos feltételeit, a pátenst az addig Szarvason élő Petrikovics János vette át, ő volt az áttelepülés szervezője is.

- Száraz Ancsa -