Csengeri "Petőfi Sándor" ÁMK Általános Iskolája

Országosan is kevés azon iskolák száma, akik írásos dokumentációt tudnak felmutatni több száz éves történelmük kezdetéről. A Csengeriek számára az 1562-es dátum egy olyan mérföldkő, amire a helyi oktatás kezdete datálódik.

A csengeri oktatás 450-edik évfordulóját ünnepelhettük a 2012-es évben, valamint ugyanekkor vettük fel a Makovecz Imre Általános Iskola nevet. Ekkortól a pontos nevünk „Petőfi Sándor” ÁMK és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat, Makovecz Imre Általános Iskolája. Makovecz Imréről - aki településünknek arculatot adott, aki megismertette Csengert az országgal - elsőként neveztünk el iskolát.

Amint intézményünk nevéből is látható, nagyon sok lábon állunk s igyekszünk minél magasabb színvonalon kiszolgálni a megrendelői oldalon álló szülőket és gyermekeiket. Nyugodtam mondhatjuk, hogy a Szamos folyó bal partján, az ország szívétől 360 km-re, is azt hisszük, valljuk, hogy méltó ellenfelei lehetünk oktatás, sport, művészetek terén az ország bármely térségének tanulóinak. Hitvallásunk, az iskola küldetésnyilatkozata: „Szeretettel és szakértelemmel tanítani”.

A csengeri mamutintézményünkhöz tartozik az urai illetve a csengerújfalui iskola, és az intézménykomplexumunkba több mint 630 diák jár.

A személyi feltételek szempontjából intézményünk minden kritériumnak megfelel. Az engedélyezett álláshelyeink száma az általános iskolában 54 fő, amiből a Pedagógiai Szakszolgálat szakfeladatot 3 fő, míg művészeti oktatást 2 fő végez. Az urai tagiskolában 2 főállású dolgozó, a csengerújfalui tagiskolában szintén 2 főállású pedagógus tanít.

Jelenleg 27 tanulócsoporttal rendelkezünk.

A Kossuth úti épületben és a tagiskolákban az alsósok, az Ady úti, fő épületben a felsősök képzése folyik.

Az óvodában Csengerben 16 fő, Szamosbecs 2 fő, Bölcsőde 2 fő, Művelődési központ 6 fő közalkalmazott dolgozik. A személyi feltételeinket erősítik mindazon pedagógiai asszisztensek 6 fő, akiket a fenntartó önkormányzat bocsátott rendelkezésünkre.

Nevelő-oktató munkánk végső célja azt jelenti, hogy képessé kell tennünk a gyerekeket arra, hogy az írás, olvasás, számolás ismereteit készség szinten elsajátítsák. Mai szóhasználattal, kompatibilis tudással rendelkezzenek. Nevelési elveink, gyakorlatunk Móra Ferenc gyönyörű sorait valósítja meg: „ A szeretet az élet ”.

Bizton állíthatjuk, hogy intézményünk felveszi a versenyt az oktatás, a sport, a művészetek terén az ország bármely általános iskolájával. Mindezek ékes bizonyítéka a különböző megmérettetéseken elért szép sikereink sora, a kompetencia mérés eredményei, továbbá a több tíz vagy több száz kilométerről hozzánk látogató iskolák vezetőinek és pedagógusainak véleménye.

A művészeti tevékenységek közül zongora-és szolfézs oktatásban részesülhetnek a gyerekek ezért minősített művészeti iskola címmel is rendelkezik intézményünk.

Pedagógiai szakszolgálatunk nevelési tanácsadással, logopédiai ellátással, és továbbtanulási-pályaválasztási tanácsadással is foglalkozik. Ezt a feladatot főállású pszichológus, fejlesztőpedagógus és logopédusok látják el.

6 Kiemelt nevelési területek:

• Nemzeti értékeink megismerése és megbecsülése, hazaszeretetre nevelés

• A tanulók neveltségi szintjének fejlesztése

• A társadalmi együttélési szokások és szabályok mélyítése

• Egészséges életmód hangsúlyozása

• Feszültség oldása, a szorongás kiküszöbölése

• A tanulóink személyiségének minél szélesebb körű fejlesztése

Tanórán kívüli tevékenységeink:

• Hangversenysorozat

• Rendhagyó órák

• Karácsonyi Hangverseny

• Tanulmányi és szakmai kirándulások

• Úszásoktatás

• Színházlátogatás

• „Almanap”

• „Almavirág Ünnep”

• Jótékonysági Bál

• Német nyelvi fesztivál

• Zászló fel-le vonás

• Szülői értekezletek, fogadóóra, „nyilt-nap”

• „Petőfi”-hét

• Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről

• Farsang

• Jótékonysági bál

• Szeretetnap

• Művészeti iskolások gálaműsora

• Diáknap

• Nemzetközi labdarúgó torna

• Kihívás napja

• „Makovecz nap”

Fontosnak tartjuk Csengerben a munkára nevelést, ezért 30 órás délutáni foglalkozások keretei között megvalósuló modulokat rendezünk. A fiúk kerékpár-szerelési, és KRESZ ismereteket vagy mezőgazdasági és állattenyésztési, a lányok szabás-varrás, horgolás, kötés, keresztszemezés, háztartási ismereteket tanulhatnak meg a 15x2 óra alatt.

A nemzeti öntudat kialakítása érdekében minden hónap első munkanapján 7:45-től „Zászlófelvonást” tartunk, ahol egy-egy osztály (ezen belül HH-s, HHH-s tanulók) felkészül valamilyen nemzetünkkel kapcsolatos eseményből, vagy dologból (miért harangoznak délben?, Mi az az országalma? stb.) és néhányan elszavalnak egy verset. Az eseményt zászlófelvonás zárja, amikor mindenki hangosan énekli Himnuszunkat. A hónap utolsó napján a húszas szünetben hasonló forgatókönyv szerint zászlólevonás, a Szózat éneklése közepette.

Iskolánkban működik egy a „Bennem rejlő vezető” néven futó program. A XXI. században, szinte kivétel nélkül minden ember belső indíttatása, hogy kiváló lehessen valamiben. Az általános iskolai tehetséggondozás, napjainkban legkézzelfoghatóbban az egyes tantárgyakra, ezen belül pedig a kivételes adottságokkal megáldott gyermekekre, fókuszál, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretei között. Ellenben nem fektet hangsúlyt az életvezetési

kompetenciák fejlesztésére. Úgy gondoljuk, komoly szemléletváltozásra van szükség e terület

vonatkozásában, mert a nevezett attitűdök elsajátítása, életvitellé válása a szorzótábla, vagy

a kerékpározás megtanulásához hasonlatos folyamat, mégsem tudott eddig beágyazódni

a közoktatás merev rendszerébe. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően ismertük meg a

pedagógusnak és tanulónak egyaránt hasznos szemléletformáló lehetőséget. Stephen R.

Covey "A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása" című könyvére épülő, "A bennem

rejlő vezető" programot, melynek köszönhetően a hagyományostól eredményesebb iskolai

kultúra kialakítását tűztük ki célul magunk számára. Eddigi tapasztalataink nagyon kedvezőek.

Tanóráinkon továbbra is a képességfejlesztés előtérbe helyezésére, a felesleges ismeretek, adatok helyett a kulcskompetenciák, a gondolkodási műveletek fejlesztésére (pl. gyakoribb szóbeli számonkérés, vázlatírás a tanulás tanítása érdekében) helyezünk fő hangsúlyt. Mindezek legfőbb megnyilvánulási területei azon osztályok, ahol bevezetésre kerültek és folytatódnak a TÁMOP 3.1.4 számú és „Kompetencia-alapú oktatás bevezetése” nevű pályázat keretei között megvalósítandó feladatok.

Nagy hangsúlyt fektetünk idén is az esélyegyenlőség megteremtésére, illetve ezzel párhuzamosan kiemelt feladat a tehetséggondozás. Mindkét területet külön pályázatokkal erősítettük meg.

Az esélyegyenlőség tekintetében tovább folytatjuk az IPR nyújtotta lehetőségek kiaknázását, valamint a TÁMOP 3.3.2-es számú és „Közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás” című pályázatunk 5 éves fenntartási kötelezettségének teljesítését. A tehetséggondozás területén szintén fenntartási kötelezettségünk van a TÁMOP 3.4.3. számú és „Esélynövelő tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen” című pályázatunk kapcsán. 4 pedagógus esetében 1-1 szemléletformáló óra beépítésre került az órarendjükbe, így 160 gyerek elő-és utógondozása valósulhat meg.