Az aradi vértanúkra emlékeztek szombaton

Debrecen - Nagysándor József honvédtábornok emlékművénél helyezték el koszorúikat a megemlékezők.

Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtábornokaink emléknapja alkalmából gyűltek össze a megemlékezők szombaton Nagysándor József kőhalmánál.

Dr. Fauszt Zoltán aljegyző ünnepi beszédében így fogalmazott: az aradi vértanúk kultuszának története a kivégzés napjával kezdődött. A szemtanúk elbeszélése szerint már a kivégzéseket követően egy-két órán belül tömegek zarándokoltak arra a helyre, amelyet a zsarnokság a Golgotává alakított. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden nyilvános helyiséget bezártak Aradon.

Fauszt Zoltán kiemelte: a tiszteletadás és a főhajtás a mártíroknak szól, de egyúttal felidézi az 1848-49-es szabadságharc nehezen kivívott eredményeit, és a polgári Magyarország megszületését is. Leszögezhetjük, hogy elődeink határozott kiállása a demokratikus értékek mellett az egyik alapja a mai demokráciának is. A tizenhárom aradi vértanú kifejezte az akkori társadalom sokféleségét, és azt is, hogy miként tud egy eszme Magyarország boldogulásába, fejlődésébe vetett hit szolgálatába állni horvát és szerb, német és osztrák, magyar és örmény, egyszerű polgár és gazdag arisztokrata, akik – ahogy Jókai írta, egy zászló alatt egy hazafinak vallották magukat. Ez a gondolkodás hazánk és közösségeink gyarapodásáért való cselekvés a ma emberének is követendő például szolgálhat – mondta Fauszt Zoltán.

Az ünnepi beszédet követően Az aradi börtönablak de árva… címmel adott műsort a Bürkös zenekar. A rendezvény végén a jelenlévők Nagysándor József kőhalmánál helyezték el koszorúikat.

SZD

[related-post post_id="4008772"]

[related-post post_id="4009116"]