A gyógyulás útján – A cukorbetegség elfogadása

A cukorbetegség rengeteg lemondással, életmódváltással jár. A testtudatosság és a lelki kiegyensúlyozottság elengedhetetlen ahhoz, hogy a cukorbetegséggel diagnosztizált beteg minél teljesebb életet élhessen.

Miből vehetjük észre, ha valaki nem dolgozta fel a diagnózist?

Hogyan dolgozzuk fel a diagnózist?

A diagnózis feldolgozását a gyászfolyamathoz hasonlíthatjuk. Amikor a diagnózissal szembesül valaki, a veszteség érzése uralkodik el rajta. Az egész addigi élete alapjaiban változik meg.

A veszteségre adott reakció hossza és intenzitása személyenként eltérő lehet.

Ezek az érzelmek idővel elcsitulnak, a beteg megpróbál visszatérni a régi életéhez. Ha átment ezeken a szakaszokon törődik az egészségével, de nemcsak e körül forognak a gondolatai.

A cukorbetegséggel együtt lehet élni, de fontos a folyamatos lelki gondozás is! Keressen fel egy szakembert, hogy minél előbb teljes életet élhessen!

Miben segíthetnek a hozzátartozók?

Először is hagyják, hogy a beteg a saját ütemében dolgozza fel a történéseket, hagyják megélni a fájdalmat. Ha ez nem történik meg, később pszichoszomatikus betegségek jelezhetik, hogy nem sikerült feldolgozni és elfogadni a diagnózist.

A legnagyobb szerepük abban van, hogy odafigyeljenek a beteg lelki egészségére, mivel a stresszhormonok gátolják az inzulin megfelelő beépülését.

Cukorbetegeknél a depresszió gyakrabban fordul elő. Nagyon fontos, hogy már az enyhe depresszió is kezelésre szorul! A depresszió kezdeti tünetei:

A depresszió tüneteinek kezelése javítja a szénhidrát anyagcserét!

Szorongásos betegségek szintén nagyobb arányban fordulnak elő a cukorbetegeknél. A fizikai tünetek könnyen összetéveszthetők a hipoglikémiával, ezért fontos, hogy a kettőt el tudják különíteni egymástól. Szorongásos tünetek lehetnek az alábbiak:

A cukorbetegség roncsolja az idegrendszert is, melynek következtében fájdalom is jelentkezhet.

(PR cikk)