Ifj. Richter József lerántotta a leplet a cirkuszi állatok életéről – fotókkal, videóval

Jóllehet, a társadalom nagy része úgy hiszi, hogy egy cirkusz bohócokból, kígyóbűvölőkből, oroszlánokból és egyéb vadállatokból áll, melyek szenvednek az idomárok kezei alatt. No de mi az igazság a sztereotípia mögött? Jelenleg Debrecen ad otthont a legismertebb hazai társulatnak április 28., vasárnapig. Ennek apropóján ifj. Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz és a Richter Safari Park igazgatója a Haon megkeresésére lerántotta a leplet a cirkuszi élet rejtelmeiről. Az igazság megismeréséhez azonban úgy jutunk el, ha az elején kezdjük a történetet, így ifj. Richter József először arról mesélt, miként csöppent bele ő maga a cirkusz világába. Igazság szerint sokkal inkább beleszületett, ugyanis édesapja, id. Richter József (a Magyar Nemzeti Cirkusz alapítója) révén már gyerekként alaposan megismerhette a művészet ezen területét.

Ifj. Richter József 19 évesen lett a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója

– mesélte Richter József. Hozzátette: tinédzserként nem arra készült, hogy igazgató lesz, viszont folyamatosan szívta magába a tudást, egyre felelősségteljesebb feladatokat kapott, majd automatikussá vált számára a cirkusz vezetése (rávilágított, hogy jellemzően először nagy sikereket kell elérni egy artistának ahhoz, hogy később igazgatóvá váljon, viszont ez az ő esetében összemosódott).

– Általában a cirkuszigazgatóról egy kövér, bajszos öregember képe jelenik meg az emberek fejében – mondta nevetve Richter József. Ennek ellenére mégis sikerült rácáfolni a borúlátó kritikusokra: már 13 éve irányítja a Magyar Nemzeti Cirkuszt. Ráadásul nemcsak folytatta, amit édesapja elkezdett, hanem saját elképzeléseit is meg tudta valósítani.

– Ebben látom az erősségeimet, hogy mindkét életmód szerint éltem, és kicsit jobban kinyíltam, mint sok más cirkuszos, aki csak azt látja, hogy mi történik a porondon – mondta az igazgató. Majd megjegyezte, hogy ezért tudott új műsorokat kitalálni, melyekkel már egészen más színben tüntette fel a cirkuszi világot.

Ezen a ponton kapcsolódik a Richter Safari Park a történethez, ugyanis 2022-ben Richter József úgy döntött, hogy kivonja a vadállatokat az előadásokból. Erre jogszabály ugyan nem kötelezte, de mégis fontosnak vélte az állatok jóllétét. Jelenleg Nagykőrösön, 35 hektárnyi területen látogathatóak, Magyarország egyetlen autós szafariparkjában. Az élőlények mellett még számos módon kikapcsolódhatnak az érdeklődők, ebben pedig szerepe van Debrecennek is: a tavaly megszűnt Kerekerdő Élménypark játékai (például a hatalmas hajóhinta) mind a Richter Safari Park birtokába kerültek. Természetesen a cirkuszsátor sem maradt ki a kínálatból, ahol naponta két bemutatót tartanak – többek között elefánttréninget is.

Talán már olvasóinkban is megfogalmazódott a kérdés, miként lehet egyszerre menedzselni a cirkuszt és a szafariparkot… Noha Richter József lovasakrobata, ő maga is úgy véli, hogy ezt a két „lovat” egy fenékkel megülni nem (sokáig) lehet. Egyrészről 150 embert foglalkoztat a két vállalkozás, és 300 állatot kell ellátniuk, másrészről a cirkusz utazik, a park pedig helyhez kötött.

– Arra marad a legkevesebb időm, hogy a porondon szaltózzak a lovak hátán – mesélte. Majd megjegyezte, hogy a jövőben biztosan döntenie kell majd valamelyik projekt mellett.

Persze a produkció alatt nem az igazgatói teendők járnak a fejében:

– A porondon ezt kizárom, lehet, öt perccel előtte még elküldök egy e-mailt, de bent csak a történésekre és a közönségre fókuszálok. Ezer fokon kell égni, hogy a néző különlegesnek érezze az előadást, még akkor is, ha egy évben kétszázat tartunk belőle – húzta alá.

Hogyan válhat valaki artistává?

Richter József szerint kétféleképpen lehet valaki artista: mint ő, akinek tulajdonképpen a „vérében van” szakma a családjának köszönhetően, vagy ha elsajátítja a tudást egy artistaképző iskolában. Egy akrobatának 6-7 éves korában el kell kezdeni ismerkednie a talajon a flikk-flakk-ugrással és a szaltóval is. Ha 15-16 évesen fogalmazódik meg a fiatalban a vágy, akkor nagyon ritka, hogy alapképzés nélkül meg tudja állni a helyét. Persze nem a végzettség, hanem a tudás a legfontosabb: a Magyar Nemzeti Cirkusz általában akkor alkalmazza a jelentkezőket, ha elküldik a produkciójukat, és az elbírálás során megfelelőnek bizonyulnak. A legjobb művészeket viszont „elcsábítják” más cirkuszoktól, és egy évre szerződtetik őket (elmondta azt is, hogy munkatársai túlnyomórészt külföldiek).

– emelte ki.

Nem elég önmagában a tehetség, aki turnékon szándékozik fellépni, annak bizony komoly áldozatokat kell hoznia. Ezért vagy a családjukkal együtt vállalják a művészek a „cirkuszi vándorlást”, vagy egyedül, és csak a munkára összpontosítva.

Ha már említettük néhány sorral feljebb az utazást: a Magyar Nemzeti Cirkusz március közepétől november elejéig 18 helyszínen több mint 200 előadást tart. Bizonyára olvasóink is sejtik, hogy ez igen komoly logisztikát igényel… Nos, ha így gondolják, nem tévednek, ugyanis a cirkusz lényegében egy „utazó város”, amit körülbelül másfél napba telik felépíteni, illetve 5-6 óra elbontani.

Valóban kínozzák az állatokat a vándorcirkuszokban?

Ha Deák Bill Gyula nem a kocsmai társaságról, hanem a cirkuszi társulatokról énekelt volna ismert dalában, akkor akár így is szólhatna a refrén: „ott volt a bohóc, a zsonglőr, a kígyóbűvölő…” – és némely esetben talán igaza is lett volna. A Magyar Nemzeti Cirkusz Richter József elmondása szerint viszont arra törekszik, hogy magas színvonalon mutassák be művészi produkcióikat. Az állatok kínzásáról azt mondta, hogy elege lett a sztereotípiákból, s többek között azért is nyitotta meg a szafariparkot, hogy a külvilág felfigyeljen jóllétükre.

– húzta alá. Hozzátette, egyedül csak a háziállatoknak tekinthető fajok (lovak, kutyák, papagájok) szerepelnek a produkciókban.

Az idomítás sem erőszakos eszközökkel történik, sokkal inkább a kommunikációban rejlik a kulcs. Egyfajta kevert nyelvet használnak az idomárok (többnyire angol, francia, német), de ez inkább a nemzetközi környezet miatt fontos, hogy adott esetben például egymás lovaival is tudjanak dolgozni. Bármily meglepő, az állatokat nem feltétlenül zavarja, ha más nyelveken adják ki nekik az utasítást, mivel a hanglejtésből is megértik. Ez pedig kognitív folyamat, Richter József szerint előfordul, hogy a két- és négylábúaknak jobban berögzülnek a mozdulatok.

– Sokszor van, amikor azt szeretném, hogy menjen még egy körrel többet, de ő nem megy, hanem átfordul a másik oldalra, mert tudja, hogy mi fog következni – mutatott rá az igazgató. Richter József egyébként több nyelven is beszél elmondása szerint: erősségei közé tartozik az angol, a német és az olasz, ezek mellett románul és spanyolul is ki tudja fejezni magát.

Richter József „Oscar-díjas” artistaként mindent elért, de maradtak még céljai

A művész elmondása szerint elérte pályafutása csúcsát, amikor Monte-Carlóban artistaként elnyerte a cirkuszművészek „Oscar-díjának” is nevezett Arany Bohóc-díjat a Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. A Magyar Nemzeti Cirkusszal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy meg kell küzdeni a hétköznapok kihívásaival, mert a közelmúlt (koronavírus) és a jelen (ukrajnai háború) is nehezíti a körülményeket. Egyúttal szeretné, ha a következő 30 évben is fennmaradna és előrehaladna a projekt. A Richter Safari Park folyamatosan bővül: idén víziló érkezett, a zsiráfok pedig úton vannak. Illetve 2023 óta hazánkban egyedülálló módon merészkedhetnek a látogatók oroszlánok és tigrisek közé rácsos kamionok segítségével.

Richter József úgy érzi, hogy addig kell ütni a vasat, míg meleg: jelenleg a munkára fókuszál, inspirációkat gyűjt, és fontosnak tartja a folyamatos tanulást.