Dadogás: megbélyegzés helyett elfogadás

Fontos megjegyezni, hogy pontos adatot nem tudunk, mert ez nem látható fogyatékosság, valamint ennek a problémának a felvállalása nehezített az érintettek részéről. A nemi eloszlás 3:1 a fiúk „javára”. A dadogás 88 százalékban 7-8 éves kor előtt alakul ki – tudtuk meg Kovács Benedek logopédustól, a Démoszthenész Egyesület titkárától.

Bár toleránsabb a társadalom, ma is sokan stigmatizálják a dadogó embereket. A sztereotípiák szerint buták, vagy értelmi akadályozottsággal küzdenek, holott épp ellenkezőleg, ugyanolyanok, mint ép beszédű társaik, sőt, sokan közülük intelligensebbek.

A dadogás ellenére is lehet valaki sikeres, példaként szolgál VI. György brit király, Winston Churchill brit miniszterelnök, vagy Őze Lajos színművész, akiknek akadozott a beszéde. Október 22. a dadogás elfogadásának világnapja.

– Ha tényleges dadogásról beszélünk, általában három fajtát különböztetünk meg. A klónusos dadogás esetén szótagokat ismételget az egyén, míg a tónusos típus görcsösebb, már elkezdeni sem tudja a mondandóját, illetve van, amikor a kettő típus keveredik – közölte Nagy Fruzsina logopédus. A szakember hangsúlyozta: a 3-4 éves korban jelentkező élettani megakadás nem összekeverendő a tényleges dadogással. Előbbi ugyanis nem lelki hátterű, hanem fiziológiai okokra vezethető vissza, hiszen ebben a korban a gyermek szókincse nem annyira fejlett, mint amit szeretne kifejezni. – Amennyiben a szülő betartja a szakemberek tanácsát, pár hét, hónap alatt megszűnik a probléma a gyermeknél, azonban ha ráfeszül, s a csemetéjével azt érezteti, hogy baj van, kialakulhat egy tényleges dadogás – nyomatékosította Nagy Fruzsina.

„Ellenszer”

Mit tehetünk azért, hogy az élettani megakadás ne forduljon át dadogásba? Nagy Fruzsina logopédus szerint a legjobb, ha nem veszünk róla tudomást: sem mimikával, sem pedig beszédünkkel ne reagáljunk rá. – Tegyünk úgy, mintha normálisan beszélne. Adjunk neki időt, hogy elmondja azt, amit szeretne. Ne ismételtessük meg vele, amit közölni akar, s ne is mondjuk ki helyette. A kulcs a türelem. Ringassuk, sokat énekeljünk, mondókázzunk vele, utóbbinál még jobb, ha mozgással is kísérjük. Elengedhetetlen továbbá, hogy ne legyenek titkok a családban. Az ő kis szintjén, egyszerű mondatokkal fogalmazva mindent beszéljünk meg. Ha azt látjuk, hogy nagyon frusztrálja, hogy nem tud elmondani valamit, akkor keressünk olyan tevékenységet, amiben ezt a feszültséget kiadhatja: legyen az mozgás, vagy bábozás, melyen keresztül eljátszhat egy szituációt, vagy pl. zsírkrétával satírozzon erősen, a lényeg, hogy kiadhassa magából azt, ami belülről feszíti – tanácsolja a szakember. Hozzátette: amennyiben a dadogás nem szűnik, esetleg görcsössé válik, mindenképp forduljunk logopédushoz és pszichológushoz, akik segítséget nyújthatnak.

Szorongás és szégyenérzet

A tényleges dadogás hátterében általában van egy öröklött tényező, egy hajlam, amit aztán egy esetleges külső ok felszínre hoz. Ez sok esetben valamilyen trauma, családban történt változás, például haláleset, válás, költözés, tartós kórházi tartózkodás, olyan esemény, ami nincs megfelelően kikommunikálva, a gyermek szintjén elmondva, és így problémát okozhat. A gyermek ugyanis érzi, ha baj van, azt hiheti, ő az okozója, s ez a lelki feszültség manifesztálódhat a beszédben is – jegyezte meg a logopédus. Hangsúlyozza: ha időben elcsípi a szülő, szakemberek segítségével tünetmentessé válhat az egyén, mely sok későbbi nehézségtől is megóvja. A dadogásra – a környezeti hatások miatt – ugyanis ráépül egy plusz szorongás és a szégyenérzet, mely akár súlyosbíthatja is a beszédfolytonossági zavart.

Elfogadóbbak vagyunk

– 2003-ban a szakdolgozatomban a dadogó emberekkel szembeni attitűdöket vizsgáltam. A kutatásból kiderült, hogy a kapcsolat szorosságától függően nő az elutasítás a dadogó személyekkel szemben. Azaz, míg egy osztálytárssal, munkatárssal elfogadóbbak vagyunk, házastársnak már kevésbé szeretnénk dadogó személyt – ismertette Nagy Fruzsina, aki szerint a sokkal több információnak, a különböző szervezetek munkájának, illetve a művészi ábrázolásnak (pl. A király beszéde című film) köszönhetően az elmúlt 15 évben elfogadóbbá vált a társadalom, azonban továbbra is van még hova fejlődnünk.

S miként segíthetjük a dadogva beszélő partnerünket? Mindig hallgassuk meg őt türelemmel, adjunk neki teret és időt: ne vágjunk a szavába, ne mondjuk ki helyette a szavakat, annak érdekében, hogy egyenrangú kommunikációs partnerként vehessen részt a szituációban.

Pálfi-Tóth Zoé

A dallam és ritmus segít

Legutóbb egy zenei tehetségkutatóban is láthattuk, ahogy a dadogás éneklés közben megszűnt. A zenei világban is számos példa van erre: a Supernem énekese, Papp Szabolcs, de a már elhunyt Scatman John, amerikai dzsessz-zenész is dadogott a civil életben. Mint azt Nagy Fruzsina kifejtette, ennek oka kettős, egyrészt amikor valaki énekel, vagy verset mond, egy előre megírt szöveget ad elő, másrészt a dallam és a ritmus elősegíti a folytonosságot. Éppen ezért a terápiában is gyakran alkalmazzák.