2024.11.10. 11:30
A lovak hozták össze a nádudvari párt, akik huszonévesen tenyésztenek nóniuszokat – fotókkal, videóval
Hogyan élnek azok, akik bármelyik nap ellovagolhatnak a naplementébe, és vajon kihasználják-e a lehetőséget? Varga Judit és Kiss Lajos nóniusz lovak tenyésztésével foglalkozik Nádudvaron, az egyik novemberi délutánon látogatta meg őket a Haon stábja.
Vidám csaholó kutyák fogadtak minket a kerítésnél, amikor megérkeztünk Nádudvarra Varga Judithoz, azaz Csutihoz és Kiss Lajoshoz. Még alig léptünk be a kapun, amikor leszögezték: a lovak a mindeneik. A 25 és 26 éves fiatalok elmondták, már régóta a lovak bűvöletében élnek. – 6 éves korom óta lovagolok. A helyi pásztornapokon száz forintért lehetett menni egy kört a pónival. Féltem, de melyik kislánynak nem a ló a kedvenc állata? Végül feltettek, és azóta ki se bírtak robbantani mellőlük – idézte fel Csuti a kezdeteket.
Én hamarabb láttam lovakat, mint a nagyszüleimet, édesapám ugyanis előbb vitt el az istállóba, mint megmutatni a családnak
– mondta Lajos, akinek az egész családja lovakkal foglalkozik.
7 éves koruk óta ismerik egymást
A pár 7 évesen találkozott először, amikor mindketten részt vettek a nádudvari lovardában egy lovastáborban. Mint mondták, utána mindenki élte a maga életét, majd 4 évvel ezelőtt hozott a sors egy újabb fordulatot számukra: Csuti akkor fedeztette először a kancáját. Mivel nem tudta egyedül megállapítani, hogy sikeres volt-e az akció, megkérte Lajost, hogy nézze már meg az állatot, mivel jól tudta, a fiú ért a lovakhoz. Az első randevújuk is a patásokhoz köthető. – Lajosék családjának volt 2 kiscsikója, akiket kézben kellett levezetni a legelőre. Persze simán meg tudta volna oldani egyedül is, de hívott, hogy segítsek – avatott be Csuti.
Nóniuszló-tenyésztéssel már közösen kezdtek el foglalkozni, mindkettőjüknek ez a kedvenc fajtája. Kifejtették, a nóniuszt elsősorban kiváló munkáslóként ismerik: a háborúk alatt ágyúvontatóként dolgoztatták, majd később a mezőgazdasági munkákban kapott meghatározó szerepet, főleg a Hajdúságban.
– A nádudvari nóniusz állománynak története van. Volt itt egy törzsállomány, de 2003-ban felszámolták, majd értékesítették. A lovak nagy része ekkor Hortobágyra, egy tenyészkanca pedig Püspökladányba került, ahol nagybátyám nóniusztenyészetének lett alapítója. Nádudvarra két kancát adtak el, Csuti lovasedzője, Lapos László vásárolta meg őket, utánuk egy kancacsikó maradt, ő került hozzánk – ismertette Lajos.
Jelenlegi hétfős állományuk 5 tenyészkancából, egy 2 éves méncsikóból, illetve egy herélt lóból áll. Utóbbi 12 éves, 11 éve áll Lajos mellett jóban-rosszban.
Kiváló a tenyésztési vonala, az apja fogatban, háton és fedezőménként is erősen teljesített, ettől jobbat szinte el se lehetett képzelni. Ez a jó munkakészség egyébként kezd már elveszni az egyedekből, mivel mára sokkal fontosabb lett a vevőknek a küllem
– tették hozzá. Mint megtudtuk, manapság a fekete lovak a legkeresettebbek, mert az egységes színük miatt könnyebb őket párba állítani, csoportosan fogatba tenni, szemben a különböző árnyalatú pejekkel.
Így telik egy nap nóniusz lovakkal
– Virradóra kelünk, ellátjuk a lovakat, majd elmegyünk dolgozni. Amint ott végzünk, megyünk újra a karámba. Amikor hosszabbak a nappalok, akkor délután 5-re jönnek hozzánk gyerekek lovasoktatásra. Igyekszünk minden lovat munkában tartani, megőrizni a használati értéküket, és azt is megnézni, érdemes-e őket továbbtenyészteni. A gyerekek közben megtanulják az állatokat lepucolni, felnyergelni, és felülni rájuk. Amíg végzünk a közös munkával, addig Lajos előkészíti estére a szénát, a lucernát és bealjaz nekik – osztotta meg a részleteket Csuti.
Érdeklődésünkre arról is beszéltek, hogy az elmúlt években viszonylag ritkán volt arra lehetőségük, hogy kedvtelésből kilovagoljanak, de céljuk, hogy ezen minél hamarabb változtassanak.
Aki vesz egy lovat, és beadja egy lovardába bértartásra, az biztosan sokkal többet lovagol, mint aki saját terepen tartja
– adtak hangot a vélekedésüknek.
A karámban mi is testközelből találkozhattunk a Csuti és Lajos nóniuszállományával. A gyönyörű patások érdeklődve vettek körbe minket, majd egy-egy alma hatására profin pózoltak a fotósunk kamerája előtt. A naplementében legelő, néha pedig vágtázó lovak látványa szinte leírhatatlan volt, ezért beszéljenek erről inkább a galériában a képek.
Lótenyésztőket látogattunk meg Nádudvaron
Fotók: Kiss Annamarie