Szakszervezeti szövetség: október 20-a után a nők " ingyen dolgoznak" Magyarországon

Budapest - Elfogadhatatlan a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) szerint, hogy a nők ugyanazért a munkáért 20 százalékkal kevesebb bért kapnak, ami azt jelenti, október 20-a után 72 napon keresztül ingyen dolgoznak a női munkavállalók Magyarországon - jelentette ki a MaSzSz női tagozatának vezetője a tisztes munka világnapjának alkalmából rendezett konferencián pénteken Budapesten.

Hercegh Mária a MaSzSz és a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett, XVI. Munkavállaló nők konferencián hozzátette: a tisztes munka, tisztes bér mindenkinek jár a mai Magyarországon, még akkor is, ha "pechére" éppen nőnek született. Elmondta, a kormány eddig nem működött együtt a probléma kezelésében, a kormánypárti képviselők leszavazták, hogy az országgyűlés foglalkozzon az unió ajánlásaival, amelyet még 2014-ben adott a tagállamoknak a témában. Azt is kifogásolta, hogy a női tagozat meghívását már második alkalommal mondta le Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Kordás László, a MaSzSz elnöke győzelemként értékelte, hogy sikerült a bértárgyalásokat is folytató Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) novemberi tárgyalási fordulóján napirendjére tűzni a nemek közti bérkülönbség problémáját. Pogátsa Zoltán, közgazdász szerint nem csak morálisan felháborítóak a különbségek, gazdasági szempontból is racionális lenne, ha megvalósulna a nemek közi béregyenlőség.

A közgazdasági kutatások, amelyek a nemek szerint vizsgálják a gazdaságot, arra a következtetésre jutottak, jót tesz a gazdaságnak, a bruttó hazai termék (GDP) növekedésnek a nemek egyenlősége a foglalkoztatásban, a bérekben. Elmondta azt is, sokan a jóléti államot luxusként fogják fel, amelyet meg kell haladni, le kell építeni. Azonban pont a jóléti államokban a legmagasabb a foglalkoztatottság, ezen belül a női foglalkoztatás. Ahol magas a foglalkoztatottság Európában, a skandináv országokban, ott nagy arányban vannak jelen az ápoló-gondozó munkák, amelyben az állam és az önkormányzatok is jelentős szerepet vállalnak. Úgy vélte, a jóléti állam befektetés a társadalom működésébe, válasz az automatizációra és a női foglalkoztatottság problémáira is.

Montserrat Mir, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) konföderációs ügyvivője hangsúlyozta, a társadalom szemében magasabb presztízst élvező szakmákban általában sokkal kevesebb nő van. Ugyanakkor a digitalizációnak köszönhetően sok hagyományosan férfimunkának tekintett foglalkozást nők is ugyanúgy végezhetnek, csak politikai akarat és képzés kell hozzá. Európában most foglalkoztatási válság van, ami arra a következtetésre vezette a döntéshozókat, hogy "bármilyen munka jobb, mint a semmilyen". Ez azonban ami nem igaz, hiszen minőségi munkára van szükség - jelentette ki.

Mint mondta, a bizonytalan munkavégzés terjedésével egyre több az alvállalkozói munkavégzés, kiszervezés, kölcsönmunkaerő, a jogalkotó azonban nem szabályozza megfelelően általában a területet, vannak olyan munkaszerződések, amelyben szinte semmi nem védi a dolgozókat.

Mint fogalmazott, fel kell lépni az ellen, hogy a "szegénység női arcot kapjon", hiszen a legtöbb bizonytalan munkahelyen nők vannak.

Az ügyvivő szerint a rugalmasság a munka világában versenyképesebbé teszi a gazdaságot, azonban ez nem tisztességes verseny, mert alacsonyabb, a munkavállalókat kevésbé védő normákra alapul. Mint mondta, az európai kormányok megpróbálják felhigítani a szabályokat "munkahelyteremtés" jelszó alatt, ezek a reformok azonban nem vezetnek minőségi munkahelyek teremtéséhez - hangsúlyozta.

- MTI -