Ne fogd rá a nyuszira! – Új eszközt vetnek be a megyében a vadkárok ellen

A megyében forradalmi újítást vezetett be a vadkár elleni védekezésben a Kék-Kálló Vadásztársaság. A konyári társaság elnöke, Kulcsár Balázs beszélt lapunknak arról, milyen technológiát hoztak be Hajdú-Biharba annak érdekében, hogy csökkentsék a gazdák kárait. 

– Nem akarunk a gazdáknak kárt okozni a vadállománnyal, ezért Békés megyéből hoztunk egy technológiát. A gazdákkal közösen körbekerítettük a napraforgóföldeket, ez százszázalékos védelmet nyújt a mezei nyúl károkozása ellen – mondta. Villanypásztorkarókat helyeztek ki, melyhez bálahálót kötöztek. A terület vetemény felőli részén a háló alját leföldelték, kívül pedig két sor villanypásztorzsinór fut végig, így ez százszázalékos védelmet nyújt. 

Körbekerítették a földeket 

A társaságnak 2017 óta van vadászati joga a területen, korábban ez egy leütött vadászterület volt, amelyen az elmúlt években szépen gyarapították az állományt. – Nem feltétlenül a nyúllal volt a probléma, hanem a talajlakó kártevőkkel. A drótféreg, a barkó okoz problémát, és 20-25 év után nagyon megszaporodott a hör­csögállomány, ezek mind a napraforgó károkozói. Ehhez jött még valamennyi nyúlkár, viszont mindent a nyúl rovására írtak. Nekünk, vadászatra jogosultaknak nagyon nehéz bebizonyítani, hogy melyik állat mennyit evett. Ez konfliktushelyzetet szült, ami a jövőt illetően nem jó. Ezért választottuk ezt a költséges megoldást, minden gazdának, aki kérte, körbekerítettük a földjét – ismertette Kulcsár Balázs. 

A körbekerítés után a gazdák kaptak egy napelemes adaptert, a technológia pedig véd a mezei nyúl, később pedig az őz ellen is. Tízmilliós nagyságrendre rúg a beruházás, hiszen jelentős napszámvonzata is volt, valamint ősszel fel is kell majd szedni a hálót. A társaság arra döntött, inkább ezt a megoldást választják, mintsem vadkárt kelljen fizetni, vagy a vadállományt kelljen ritkítani. – Lehet kérni rendkívüli kilövést, de nem szerettük volna alkalmazni ezt – szögezte le a társaság elnöke, aki azt is megosztotta, a példájukon tanulva és a jó tapasztalat okán már egyre több felől érdeklődnek a megyében ezen technológia iránt. 

Együttműködve a gazdákkal 

– Az a hitvallásom, hogy nem tisztem kárt okozni, én is gazdálkodok nem kevés területen. Be kell ismerni, hogy nagyon nehéz a gazdákkal együttműködni, itt most sikerült rávenni őket – tudatta. Kulcsár Balázs arra is kitért, nekik is vannak elvárásaik a gazdák felé, ellenőrizniük kell a rendszert nekik, gyommentesen tartani a villanypásztor alját, ha nyúl van bent a területen, akkor jelezniük kell a társaság felé. 

– A gazdáknak is van együttműködési kötelezettségük, ránk és rájuk is vonatkoznak a törvényi előírások. A vad az állam tulajdona, mi csak felelős őrzők vagyunk, mindent szakmai előírásnak megfelelően végzünk – szögezte le. Tapasztalatai szerint nincs hagyománya a közös gondolkodásnak, a gazdák nincsenek megszólítva a vadásztársaságok által. A Kék-Kálló Vadásztársaságnál azonban igyekeznek ezen változtatni, s az együttműködésre biztatni őket, ennek egyik lépése volt a technológia elhelyezése. – Akik kérték most a rendszer kiépítését, azok látják azt, hogy mi az a vadásztársaság vagyunk, amelyik akar tenni – summázta. Arról is beszélt, a jó kapcsolat jegyében minden télen több száz apróvadat – fácánt és nyulat – osztanak ki a gazdák között. 

KD