Kihívások sokasága előtt az agrárium, a gazdáknak most össze kell fogniuk

Két év kihagyás után, a hétvégén ismét megrendezik a Hajdú Nemzetközi Traktorhúzó Verseny és Amatőr Nemzeti Traktorhúzó Bajnokságot Hajdúböszörményben. A háromnapos rendezvény a Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022 című programmal kezdődött pénteken délelőtt, a helyi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium rendezvénytermében. 

A házigazda település nevében Sőrés István alpolgármester köszöntötte a megjelent előadókat, gazdákat. Beszédét egy rövid történeti áttekintéssel kezdte, melyből a hallgatóság megismerkedhetett Hajdúböszörmény történetével és jelenlegi helyével a térség és az ország gazdasági térképén. 

– A helyi lakosok jelentős része érdekelt az agráriumban, a regisztrált vállalkozások mintegy fele mezőgazdasági tevékenységet végez. A tíz legtöbb iparűzési adót fizető közül hatan az agráriumhoz tartoznak. A termőterületeink átlagos koronaértéke az országban az egyik legjobb – emelte ki a városvezető. Elmondta azt is, hogy a megyében kimagasló a városban zajló lótenyésztés és lótartás. Emellett vadgazdálkodással is foglalkoznak. – Büszkék vagyunk arra, hogy a pandémiát megelőzően nyolc alkalommal is helyet adhattunk a mezőgazdasági exponak. Ma létszükségünk a párbeszéd, ugyanis olyan problémákkal kell megküzdenünk, mint az évről évre egyre fokozódó aszály és az öntözés kérdése, továbbá a helyi feldolgozóipar részleges, valamint a képzett munkaerő és az utánpótlás hiánya – jelölte ki a szakmai nap főbb témáit Sőrés István.  

Többfrontos küzdelem a terményekért 

– Ha valaha is nagy szükség volt az érdemi párbeszédre, az a mostani időszak. Ettől az évtől nem csak az aszály, a magas energiaárak, a háború okozta gazdasági nehézségek problémáival kell megküzdenünk, de alkalmaznunk kell az új agrártámogatási és a közös agrárpolitika feltételrendszerét – hangsúlyozta beszédében Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. Az egész Európát is sújtó aszályról elmondta: ilyenre nem, hogy a mostaniban, de még a múlt században sem volt példa. A Dunától keletre eső országrészben a kalászosokat termesztők nagy veszteségeket könyveltek el, kukorica pedig csak ott terem, ahol az öntözés megoldható.  

– A kalászosokból csaknem 2 millió tonna, míg kukoricából 4 millió tonna esett ki. A napraforgó esetében még nem látjuk az eredményt, de nagy valószínűséggel ebből is kevesebb lesz. A szénahozam minimális a réteken, a legelők jelentős része felégett. A MAGOSZ arra kéri a gazdákat, hogy ne most próbáljanak meggazdagodni, hanem fogjanak össze – fogalmazott az elnök.  

Elő kell segíteni a generációváltást 

A szakmai program első előadója, Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerint a hazai agrárium legégetőbb kérdése a szakági oktatás fejlesztése, a sikeres generációváltás elősegítése.  

– Az új korszak egyik legnagyobb kihívása a tudásátadás, a generációváltás, vagyis a fiatalok támogatása. A gazdaság átadására elkészült az új törvény, amely január 1-jén hatályba is lép. Ez egy nagyon komoly eredmény, hiszen így lehet folytonossága, kiszámíthatósága és fenntarthatósága a magyar mezőgazdaságnak – emelte ki a szakember.

A nap folyamán további előadásokra, kerekasztal-beszélgetésre várták a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozókat a pénteki programon.

BS