2023.09.20. 16:18
Az évtized végére hatszorosára nőhet Debrecen gazdasága
Olyan városokat előzhet meg, mint Kolozsvár vagy Kassa.
Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen Gazdasági- és Városfejlesztési Központ ügyvezetője
Forrás: Molnár Péter
A DEViK – Üzleti Innovációs Klub szeptember 19-i rendezvényének vendége Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen Gazdasági- és Városfejlesztési Központ ügyvezetője volt. Az elmúlt években Debrecenbe nemzetközi szinten is kiemelkedő összegű befektetés érkezett, a kapcsolódó beruházások jelentős részének megvalósítása jelenleg is folyamatban van.
Mindezeknek köszönhetően az évtized második felére a város egészen más pozícióba kerül gazdasági téren a korábbiakhoz képest, amely hatására számos területen új lehetőségek nyílnak meg. Egyebek mellett erről beszélt az egyetem hallgatóinak a szakember.
– 2015-ben került előtérbe a városvezetés részéről a gazdaságfejlesztés, ennek részeként alakult meg az EDC. Többek között befektetésösztönzéssel, a városban működő cégekkel való kapcsolattartással és gazdaságelemzéssel is foglalkozunk – mutatta be a városfejlesztő cég ügyvezetője. Felidézte, nyolc évvel ezelőtt több fő célt fogalmazott meg a városvezetés Debrecen gazdasági jövőjét illetően. Ilyen a jelentős számú munkahelyteremtés, a helyi adók növelése és a helyi gazdaság fejlesztése (új betelepülő cégek bevonzása, meglévő vállalkozások erősítése).
Mint fogalmazott, a befektetésösztönzés első lépése az volt, hogy vonzóvá vegyék a várost. – 2015 előtt is települtek ide nagyobb vállalkozások, de az érdeklődés nem volt kimondottan aktív. Ennek javítására először is fel kellett mérnünk a felmerülő igényeket – mondta Pécskay Zoltán. A beruházó vállalatok jellemzően a vonzó gazdasági környezet (adózási rendszer, elérhető támogatások, beszállítói bázis), a megfelelő közlekedési és ipari infrastruktúra, az elérhető munkaerő, valamint a minőségi szolgáltatások függvényében döntenek egy adott város mellett.
Ennek megfelelően Debrecen jelentős iparfejlesztésbe kezdett, s az elmúlt évek alatt megtízszerezte az iparterületeinek számát. Létrejött az 500 hektáros Észak-nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) és a 700 hektáros Déli Gazdasági Övezet. Ezekkel és a meglévő iparterületekkel Európa 30 legjobb ipari infrastruktúrával rendelkező városai közé tartozik saját kategóriájában. Elhangzott, az ipar mellett a szolgáltatói szektor is erősödött.
Mit hozhat a jövő?
– 2015 óta több mint 12 milliárd euró befektetés érkezett és 16 ezer új munkahelyet jelentettek be Debrecenben. Az előzetes kalkulációk szerint a városban működő cégek árbevételei 2030-ra meghatszorozódhatnak – mondta az EDC ügyvezetője. Hozzátette: a nagyberuházásokkal új beszállítói lehetőségek nyílnak meg; a fokozódó munkaerőpiaci helyzettel növekednek a jövedelmek, illetve ezek hatása átgyűrűzik olyan iparágakba is, mint a vendéglátás és a turizmus. A következő években megerősödik az e-mobilitás, a gép- és repülőipar, az elektronika és az IT, az üzleti szolgáltatások, valamint az egészség- és gyógyszeripar. – Az árbevételek alapján jelenleg nagyobbak vagyunk, mint Nagyvárad, de 2030-ra megelőzhetjük Kassát és Kolozsvárt is, és megközelíthetjük Brno-t – mutatta be.
Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye 2020-ban az ország ipari termelésének mintegy 2,8 százalékát adta, 2030-ra ez a szám elérheti a 16 százalékot, s megelőzve Budapestet és Pest vármegyét, az első helyen lehet.
A szürkevizet fordítják ipari felhasználásra
– Akövetkező években a városfejlesztésre helyeződik át a fókusz: nagyszabású ingatlan- és közlekedésfejlesztéseknek kell elindulnia, ugyanis kardinális kérdés, hogy ezek lekövessék a gazdaság növekedésének folyamatait. Az ipari parkok az autópályák mentén alakultak ki, továbbá az ÉNYGÖ mellett épült egy vasúti logisztikai terminál is, ami tömegközlekedési célokat szolgál ki. Ugyanitt egy logisztikai központ is létesül hatalmas kamionparkolóval – válaszolta az egyik kérdésre. Hozzátette, több útfejlesztés is elindul (mint például a keleti elkerülő), valamint tervben van a kelet–nyugat irányú 3-as villamos kialakítása is.
Az előadáson arról is szó esett, hogy fontos a fenntarthatósági szempontok meghatározása és teljesítése is. Debrecen olyan környezetvédelmi monitoring rendszert alakít ki, amellyel folyamatosan felügyelheti a környezeti változásokat, s időben megteheti a szükséges beavatkozásokat. A város vízkészletével kapcsolatos kérdésre Pécskay Zoltán hangsúlyozta: a rendszerváltás előtt, amikor dübörgött a gazdaság, Debrecen napi vízfogyasztása elérte a 90 ezer köbmétert, amit a hálózat ki tudott szolgálni. Ma ennek a felét használja csak a város, de semmiképp sem cél, hogy a meglévő kapacitásokat is igénybe vegye. – Tervben van egy olyan rendszer kialakítása, amellyel a naponta termelődő körülbelül 50 ezer köbméter szürkevizet tudjuk majd ipari célra használni – mutatott rá.