Nagy Márton: „Debrecen sikere nem csak a kormány sikere!”

Debrecenben vette kezdetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KAVOSZ Zrt közös vállalkozásfejlesztési roadshowja. A Nemzetgazdasági Minisztérium által is támogatott programsorozat keretében április 17-én tartottak ingyenes szakmai napot a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. A rendezvény kiemelt témái között szerepelt a mesterséges intelligencia alkalmazása, a digitalizáció, a hatékonyság és a versenyképesség. A szakmai program záró előadását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartotta, akit ezt követően – többek között – Debrecennek a magyar gazdaságban betöltött szerepéről, valamint a vállalkozások fejlesztési lehetőségeiről is kérdeztünk.  

Hogyan jellemezhető jelenleg a magyar gazdaság versenyképessége és milyen irányba tart? Milyen tényezők befolyásolhatják a gazdaságnövekedést akár pozitív, akár negatív irányban?

A gazdaság újraindul, pontosabban: a kormány újraindítja a gazdaságot. A tavalyi évben zsugorodott a GDP, aminek mértéke –0,7 százalék volt. Az idei évben 2,5 százalékos, a következő esztendőben pedig 4,1 százalékos növekedést várunk. A gazdaság újraindítása után megpróbálunk egy magasabb fokozatba kapcsolni. Ennek két feltétele van. Az egyik, hogy a német gazdaságnak magára kell találnia, stabilizálódnia kell, ugyanis a tavalyi évben ők is recesszióba kerültek, nulla százalék körüli volt náluk a GDP-változás. 

A másik tényező a háború, amely nem csak fizikai, de gazdasági értelemben is alapvetően egy veszélyes dolog. Ha csak az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatásokra, vagy egyéb, háborúval kapcsolatos gazdasági intézkedésre gondolunk, láthatjuk mennyi erőforrást vesz el mindez az európai gazdaságtól. A háború befejezése azonban pozitív irányba mozdíthatja el a gazdaság változását, tehát a béke nem csak a háború befejezését, emberek értelmetlen halálának a végét jelentené, hanem a gazdaság növekedését is. Összegezve: a német gazdaság versenyképességének javulása, a recessziós állapotból való kilábalása, valamint a háború vége, a béke megteremtése az, ami a magyar gazdaságot 4 százalék feletti növekedési pályára tudja állítani, s ott is tudja tartani.

A magyar gazdaság szempontjából mit jelent most és jelenthet a jövőben Debrecen gazdaságának erősödése?

 A város nagyon nagy mértékben hozzájárul a hazai gazdasághoz, egyre látványosabb módon. Az, hogy az olyan nagy beruházások, mint a BMW vagy a CATL itt valósulnak meg, a GDP-ben is mérhető. Fél, de akár egész százalékban is. Ha külföldi vendégek érkeznek, elhozzuk őket Debrecenbe, mert valóban büszkék vagyunk arra, ami itt zajlik. És ez nem csak a kormány sikere, hanem Papp László polgármester és az önkormányzat sikere is, hiszen rengeteget tett azért, hogy a nagyvállalatok őket válasszák. S közben nem feledkeztek meg a kis- és középvállalkozásokról sem.

Ha már szóba került az elektromos autóipar, valamint a német és a magyar gazdaság egymásra való hatásai. Miről szólhat majd a Németországgal közös elektromosautó-stratégia?

Mindkét ország ugyanazt akarja: az elektromobilitásra való minél gyorsabb átállást. Bár most az látható, hogy a piac megakadt, de úgy véljük, ez egy átmeneti időszak. Nekünk kell felgyorsítani ezt a folyamatot. Az állam felelőssége, hogy az infrastruktúra rendelkezésre álljon, az elektromos töltőállomások megfelelő számban elérhetőek legyenek, továbbá a villamoshálózat is képes legyen arra, hogy ezt a mennyiséget kiszolgálja. A következő időszak legfontosabb kérdésköre – az uniós elnökség és a versenyképesség mellett – az elektromos autózás lesz, azon belül pedig az, hogy hogyan tudjuk felgyorsítani az elektromos autók elterjedését. Azt gondolom, hogy minél gyorsabban történik meg ez, annál versenyképesebb lesz Európa gazdasága, és annál többet tud ebből Magyarország is profitálni.

Milyen támogatási lehetőségek állnak a jövőben a hazai vállalkozások rendelkezésére, hogy hatékonyságukat és versenyképességüket fokozzák?

A Széchenyi Kártya Program folyamatosan rendelkezésre áll a hazai vállalkozások számára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KAVOSZ Zrt. közös kedvezményes hitelkonstrukciója által a forrás rendelkezésre áll azok számára, akik fejlesztenék vállalkozásukat. Ez egy nagyon fontos dolog. Emellett pedig megnyílnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP pályázatai is. Vállalkozásfejlesztésre 450 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Itt lesznek visszatérítendő támogatások, hitel típusú konstrukciók, nulla százalékos kamattal. Munkahelyteremtő támogatásokra 460 milliárd keretösszeget fordítunk, mely főleg a fiatalokat célozza meg, de szól azoknak is, akik inaktívok a munkaerőpiacon. Magyarországon a munkahelyek a magyaroké, be kell vonzani a munkaerő-tartalékot. 

Ezért ugyancsak fontos pillér, hogy a szakképzési centrumokat megerősítsük, a képzéseket gyorsabbá, hatékonyabbá tegyük, hogyha valaki az egyik ágazatból átlépne egy másikba, akkor az ahhoz szükséges tudást minél előbb meg tudja szerezni.