Szijjártó Péter: Debrecen gazdasága vonzó, stabil és kiszámítható 

Igen közel járunk ahhoz, hogy a BMW Group Debrecen gyárának futószalagjairól leguruljanak az első Neue Klasse modellek. A napokban újabb mérföldkövéhez érkezett a német autógyártó óriáscég cívisvárosi beruházása, ugyanis a város határában épülő üzemük területén elhelyezték az épülő, 50 hektárnyi területű, 250 ezer háztartás árammal való ellátására alkalmas, 85 gigawatt teljesítményű napelempark alapkövét. Az eseményen Szijjártó Péter többek között kiemelte, az elmúlt évek gazdasági megpróbáltatásai ellenére Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott, amit többek között jól mutat, hogy hazánk a világ második legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitásával fog rendelkezni és a három német prémium autógyártó vállalat saját gyárral fog itt működni. Az esemény után egyebek mellett Debrecenről, a globális autópiac változásairól, az orosz-ukrán háborúról és az amerikai elnökválasztásról is kérdeztük a külgazdasági és külügyminisztert. 

A június 9-i választásokon a Fidesz-KDNP debreceni képviselői minden választókerületet megnyertek, Papp László pedig harmadjára is megkapta a felhatalmazást a város vezetésére. Mit jelenthet ez a következő 5 évre vonatkozóan a város gazdasága szempontjából? 

Debrecen mondhatni Magyarországnak második fővárosává vált, határozottan hazánk és az egész közép-európai térség egyik legvonzóbb beruházási célpontja. Egy olyan város, amely a globális autóipar átalakulásának egyik központi szereplője. Az, hogy Debrecen ilyen vonzó tudott lenni a beruházások terén, nagymértékben köszönhető annak a stabilitásnak és kiszámíthatóságnak, ami abból fakad, hogy Papp László és a Fidesz itt – gyakorlatilag emberemlékezet óta – egy kifejezetten konzekvens, következetes politikát folytat. 

Hamarosan elindul a próbagyártás a debreceni BMW-gyárban, majd sorra gördülnek le a Neue Klasse modellek a gyártószalagokról. Jelenthet-e gondot, hogy az elmúlt időszakban megcsappant az elektromos autók iránti kereslet Európában? 

Érdemes ezt a kérdést globális kitekintésben is vizsgálni, ugyanis globális szinten nem csökkent az elektromos autók iránti kereslet. Európában kétségtelenül van egy visszaesés, azonban ha megnézzük, akár más iparágak esetében is azt, hogy egy-egy forradalmian új termék iránt hogyan alakult a kereslet, akkor azt lehet látni, hogy az elején mindig van egy óriási felfutás, ezt követi egy visszarendeződés, majd onnan elindul a tömeges adaptáció folyamata, vagyis lassan, de biztosan – mint egy birodalmi lépegető – halad előre, növekszik a kereslet. Tehát nem szabad megijedni a mostani piaci folyamatoktól, hanem azokat történelmi kontextusba helyezve kell vizsgálni. Ráadásul az európai autóipar legnagyobb vállalatai is olyan beruházásokat, fejlesztéseket hajtottak végre a közelmúltban, amelyek egyre versenyképesebbé teszik az elektromos autót, mint terméket. Folyamatosan fejlesztenek az akkumulátorgyárak is, így egyre versenyképesebb termékeket állítanak elő ők is, s eljön az az időszak, amikor a környezeti szempont mellett már a gazdaságossági szempont is az elektromos autó irányába viheti el egy-egy vásárlónak a döntését. Épp ezért gondoljuk úgy, hogy helyes döntés született akkor, amikor Magyarország az autóipar átalakulásának egyik globális éllovasává vált.  

Brüsszel által a kínai autógyártókra kivetni tervezett büntetővám mennyire befolyásolhatja rövid vagy akár hosszútávon a magyarországi, leginkább a debreceni beruházásokat?  

Az Európai Bizottság, a brüsszeli döntéshozók az elmúlt években számos olyan döntést hoztak, amelyek kifejezetten hátrányosak voltak az európai gazdaság szempontjából. Ez is egy ilyen döntés. Ráadásul nagyon nehéz észszerű indokokat keresni a döntéseik mögött, mert amire az Európai Bizottság hivatkozik, az egész egyszerűen nem igaz. Ugyanis Brüsszel azt mondja, hogy az európai autógyártó vállalatok érdekeinek védelme miatt van szükség erre a lépésre. Ehhez képest, akivel én beszéltem – márpedig az európai autóipar vezető szereplőivel mind-mind konzultáltam az elmúlt időszakban –, mind a lehető leghatározottabban érvelnek a döntés ellen. 

Mennyire biztosított Magyarország energiaellátása? 

A magyar energiaellátás szerkezete alapján alapvetően három szempontot kell vizsgálni: a kőolaj, a földgáz és a nukleáris fűtőanyaggal történő ellátásunkat. Nukleáris fűtőanyaggal hosszú távra elegendő mennyiséggel rendelkezünk. Mind a szállító, mind a szállítási útvonal stabil és megbízható, így a magyar-orosz együttműködés a nukleáris energiában továbbra is biztosítja a Paksi Atomerőmű működésének kiegyensúlyozottságát. A földgáz tekintetében, úgy gondolom, mindkét stratégiai döntésünk helyes volt, amikor hosszú távú szerződést kötöttünk a Gazprommal, illetve egy Ukrajnát délről elkerülő szállítási útvonalat építettünk.

Ami pedig a kőolajat illeti, ott sajnos Ukrajna egy kifejezetten sportszerűtlen lépést tett, amelynek nyomán nehéz helyzet elé állította Magyarországot és Szlovákiát. Dolgozunk azon a megoldáson, amely jelen körülmények között is biztosítja hosszú távon a magyar kőolajellátás biztonságát. Ez nem egy könnyű lépéssorozat, de már közel vagyunk a végéhez. Tehát ebből a szempontból is azt tudom mondani, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, de ez nem egy olyan dolog, ami mindig adott és garantált, ezért folyamatosan dolgozni kell és – nyilvánvalóan – folyamatosan dolgozunk is érte. 

Milyen hatása lehetett volna hazánkra nézve annak, ha 2025 januárjától mégis leáll a Barátság kőolajvezeték? 

Ha Magyarországot megfosztják attól a lehetőségtől, hogy Oroszországtól vásároljon kőolajat, akkor nagy baj lesz, mert a Horvátországból Magyarországra vezető kőolajvezeték kapacitása egyszerűen nem elég arra, hogy Magyarországot és Szlovákiát egyszerre ellássa. Ez esetben nem egy magyar, hanem egy magyar és szlovák kihívásról beszélünk. Ezért lépnek fel hozzánk hasonlóan a szlovákok is, ők is bírálják az Európai Bizottságot azért, hogy nem tett semmit a két európai uniós tagország érdekében. Sajnos Horvátország nem megbízható tranzitpartner, ezért létkérdés számunkra, hogy Ukrajnán keresztül az orosz kőolaj vásárlásának lehetősége megmaradjon. 

Az orosz-ukrán háború hatásait a magyar lakosok is érzik a mindennapok során. Mire számíthatnak, lehet-e béke a közeljövőben? 

Kétségtelen, hogy a miniszterelnök békemisszióját követően megmozdult valami a diplomáciai életben. Olyan találkozókra került sor, amelyekre korábban még nem vagy nagyon régen. Volt amerikai-kínai külügyminiszteri találkozó, kínai-ukrán külügyminiszteri találkozó, orosz-koreai külügyminiszteri találkozó, orosz-svájci külügyminiszteri találkozó és egy telefonbeszélgetés Zelenszkij és Trump elnökök között. Tehát valami megmozdult. Mindazonáltal azt gondolom, hogy itt áttörésre akkor tudunk számítani, ha az Egyesült Államokban Donald Trump megnyeri az elnökválasztást. Mert ha ő nyer, akkor onnantól kezdve gyakorlatilag a béke vagy háború kérdésében teljesen más irányt vesz a világ. Hiszen a világ első számú szuperhatalmának vezetője egy békepárti politikus lesz, aki ígéretet tett arra, hogy nagyon rövid időn belül békét teremt. Ismerve őt, ismerve a viszonyokat, azt gondolom, hogy nyugodtan hihetünk neki. Úgyhogy érthető, hogy az egész világ lélegzetvisszafojtva várja az amerikai elnökválasztást, és akik a béke pártján állnak, egyértelműen Donald Trumpnak szorítanak. 

Hazánk szempontjából mi a tétje az amerikai választásoknak? 

Mi két dolgot mindenképpen szeretnénk: jó magyar-amerikai kapcsolatokat és békét. A politika egy tapasztalati műfaj, így tudjuk, amikor Donald Trump volt hivatalban, akkor jó volt a magyar-amerikai kapcsolatrendszer és nem indult nagy háború. Amikor viszont a demokraták uralták a Fehér Házat, folyamatosan romlott a magyar-amerikai kapcsolatrendszer, és egy nagy háború tört ki a szomszédunkban.