Bűnper: befolyással üzérkedéssel és befolyás vásárlással vádolnak öt személyt

A Nyíregyházi Törvényszék három vádlottat befolyással üzérkedés bűntettében, míg másik két elkövetőt befolyás vásárlásának bűntettében mondott ki bűnösnek. A befolyással üzérkedő vádlottakat próbaidőre ítélte, a befolyást vásárlókat pedig egyenként 375 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.

Az – két vádlott vonatkozásában még nem jogerős – ítélet tényállása szerint a befolyást vásárló vádlottak egy kábítószer-kereskedelem miatt letartóztatásban lévő fiatalember hozzátartozói. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség közleménye szerint az apa és após annak érdekében, hogy a személyi szabadságában korlátozott fiú letartóztatása megszüntetésre kerüljön, felvette a kapcsolatot egy ismerőssel, aki felajánlotta, hogy barátai segítségével el tudja intézni a letartóztatott szabadlábra helyezését.

A befolyással üzérkedő vádlottak egymillió forintban állapították meg a szabadulás árát, amelyet a magát BM dolgozónak kiadó vádlott hivatali kapcsolataira hivatkozva garantált.

Ezt az ajánlatot a vádlottak elfogadták és ígéretet tettek a kért összeg kifizetésére. Egy budapesti áruháznál egyeztettek találkozót a vádlottak, azonban a kért összeg – bizalmatlanság miatt – nem került átadásra. A befolyást vásárló vádlottak a megállapodást megváltoztatva a kért összeg másfél-kétszeresnek megfizetésére tettek ajánlatot arra az esetre, ha valóban szabadlábra kerül a letartóztatásban lévő rokonuk. Mivel a befolyással üzérkedő vádlottaknak ténylegesen semmilyen ráhatása nem volt a letartóztatás megszüntetésére, így sem a hozzátartozó szabadítására, sem a pénz átadására nem került sor.

A törvényszék ítélete ellen kizárólag a befolyás vásárlásában bűnösnek kimondott vádlottak és védőik jelentettek be fellebbezést.

A felmentés érdekében fellebbező vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, azzal védekeztek, hogy az egymillió forintos megállapodás egy „sztárügyvéd” honoráriuma lett volna. Védekezésüket azonban a lehallgatási anyagok kétséget kizáróan cáfolták, azokból egyértelműen megállapítható, hogy az egymillió forintot nem ügyvédi munkadíjra, hanem egy olyan hivatalos személy befolyásolására szánták, aki intézkedni tud annak érdekében, hogy rokonuk szabadlábra kerüljön.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyása mellett – a törvény kötelező rendelkezésére figyelemmel – indítványt tett az ígért egymillió forintos vagyoni előny tárgyában vagyonelkobzás alkalmazására is. Bár ügyészi fellebbezés hiányában a terheltek büntetése nem súlyosítható, a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény értelmében a vagyonelkobzás intézkedés nem esik a súlyosítási tilalom alá.

A büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.