Sötét titokra derült fény Debrecenben 12 évvel ezelőtt

Tizenkét évvel a romagyilkosságok elkövetőinek elfogása után 12 snittben az ezredforduló utáni legsúlyosabb magyarországi bűncselekmény-sorozatról.

1. Döbbenet és értetlenség a Perényi 1 vendégeinek arcán 2009. augusztus 21-re virradóan, miközben maszkos terrorelhárítók parancsolnak arccal a földre mindenkit az időközben megszűnt debreceni szórakozóhely alagsorában. Négyen azonban pontosan tudják, hogy az elfogásukra rendelt majdnem kétszáz rendőr gyűrűjéből nincs menekvés. Bár korábban eltökélték, hogy lebukás esetén akár tűzharcot is vívnak, lőfegyvereik a Perényi falában elrejtve várakoznak, nincs esély hozzáférni.

Órákkal később a nyilvánosság is értesül róla, hogy Debrecenben elfogták az akkor már bő egy éve keresett romagyilkosokat.

2. A négyből hárman nagyon is kötődnek a Perényihez: Kiss Árpád a szórakozóhelyet üzemeltető nő szeretője, öccse, Kiss István és Pető Zsolt kidobóként dolgoznak ott. Azért fogják el őket épp a Perényi 1-ben, mert a rendőrség már egy ideje tudja, hogy ők lehetnek a cigánygyilkosok, s a négy férfi egyszerre van jelen a szórakozóhelyen. Kiss Árpád hangtechnikus, a testvére szakácsnak tanult, Pető a kidobóság mellett harci kutyákat tenyészt, Csontos István korábban szerződéses katonaként a koszovói békemisszióban szolgált, amúgy burkoló. Kiss István és Pető szkinhedek, neonácik, a hungarista Véres Kard tagjai. Kiderül: a banda augusztus 23-án a Nógrád megyei Ipolytarnócon tervezett lecsapni. Indítékaik? Változatosak. Kiss Istvánt gyerekkorában cigányok rabolják ki, később egy félvér megszúrja, a lépét kiveszik. A 2006-os olaszliszkai lincselés nagy hatással van rájuk; a magyar államot tehetetlennek, puhának érzik a cigány származású bűnelkövetőkkel szemben, miközben az ország leszakadó vidékein valóban rendszeresek az útonállókat idéző, nem ritkán halálos támadások. Ez az az időszak, amikor a Jobbik a Magyar Gárdával gerjeszti az etnikai feszültséget, Kissék el is mennek egy gárdistaavatásra, de úgy döntenek, inkább a saját kezükbe veszik az „igazságszolgáltatást”. 2009 elején romák késelik halálra Marian Cozmát, a Veszprém kézilabdázóját a város egyik szórakozóhelyén – tapintható a harag.

3. A Kiss testvérek és Pető lőfegyvereket rabolnak egy besenyszögi vadásztól, majd kisebb-nagyobb tervezések, helyszíni terepszemlék révén, hamisított rendszám és eldobható telefonok felhasználásával megkezdődik a cigányok elleni támadássorozat.

Mintegy gyakorlásként az akciók fő kitalálója, Kiss Árpád 2008. június 2-án, az éjszakai órákban célzott lövéseket ad le az akkor még javában működő debreceni menekülttábor épületére.

4. Második helyszínként a Pest megyei Galgagyörköt választják, miután a sajtó beszámol egy roma és nemroma-konfliktusról. 2008. július 21-én több lakóépületre rálőnek, de senki sem sérül meg. Csalódottak, mert a lapok nem etnikai támadásként aposztrofálják az akciójukat, inkább uzsorát és szerelmi szálakat pengetnek.

5. A Szabolcs megyei Piricsén már egyértelműek kívánnak lenni: 2008. augusztus 8-ra virradóan Molotov-koktélt dobnak két házra, majd sörétes puskával rálőnek egy kimenekülő nőre. Gyetyinás Magdolna a lábán és könyökén sérül meg.

6. 2008. szeptember 5-én Kiss Árpád Nyíradony-Tamásipusztán két lövést ad le egy romák által lakott házra az ítélet szerint. Sérült nincs, igaz, a bent rettegők még jó ideig nem mernek sem lámpát gyújtani, sem előjönni. Még ugyanebben a hónapban, szeptember 29-én a Heves megyei Tarnabodon támadnak ismét, miután előzőleg romák gyilkolnak meg egy idős embert. Egy szélső utca öt épületére lőnek rá, gyújtják fel Molotov-koktéllal. Személyi sérülés nincs, mellékesen kiderül, idős, nem roma asszonyoknak okoztak kárt.

7. 2008. november 3-án a Borsod megyei Nagycsécsen csapnak le két lakóházra. Az épületek felgyújtása után két kimenekülőt (egy nőt és egy férfit) agyonlőnek, egy harmadik romát meglőnek (a férfi súlyosan megsérül).

8. A szintén Borsod megyei Alsózsolca a következő tetthely 2008. december 15-én. Kiss Árpád egy tinédzsert vesz célba Mauser vadászpuskával, de elhibázza. Az ismétlés során a golyó csípőtájékon hatol a fiúba; sérülése sosem fog meggyógyulni.

9. A Pest megyei Tatárszentgyörgy a banda szempontjából ideális terep: különféle bűnesetek miatt előzőleg a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg is felvonult. 2009. február 23-án az egyik ház felgyújtása után az onnan két gyermekével menekülő férfit Kiss István közvetlen közelről kivégzi. Az apával együtt meghal egy kisfiú, míg egy kislány súlyosan megsérül ugyan, de elmenekül. A helyszínre érkező tűzoltók a megtalált benzines kanna ellenére elektromos zárlatot állapítanak meg a tűz kiváltó okaként, a rendőrök eleinte nem veszik figyelembe a lövések hangjára vonatkozó tanúvallomásokat, egy munkatársuk levizeli az egyik lábnyomot, állítva, a töltényhüvelyeket a sértettek szórták el. Egy mentőápoló – mert mentőorvos nem érkezett az esetkocsival – nem veszi észre, hogy az egyik áldozatot fejbe lőtték. Ezt a bíróság később „döbbenetesnek és kétségbeejtőnek” nevezi.

10. Tiszalökre azután figyelnek fel, hogy a Magyar Gárda felvonul, amire a romák ellentüntetéssel reagálnak. 2009. április 22-én, az éjszakai órákban Kiss Árpád 29 méterről agyonlő egy, a háza udvarára kilépő férfit. Korábban a rendőrség úgy nyilatkozik, 10 perc alatt képesek hermetikusan lezárni egy megyét.

A tiszalöki esetnél – másfél órával a gyilkosság után – vette fel a Kiss testvéreket az addig Polgáron várakozó Csontos István. Akit egyébként aznap éjjel, a halálos lövés leadása után egy-másfél órával igazoltatott a rendőrség Polgáron, s bár üres gitártokot, katonai távcsövet, térképeket és rádiót találtak az autójában, mégis elengedték szó nélkül.

11. Az utolsó támadás 2009. augusztus 3-án történt Kislétán, ahol egy lakóházba behatolva agyonlőtték özvegy Balogh Máriát, míg a lányát életveszélyesen megsebesítették (ő maradandó egészségkárosodást szenvedett a sörétektől).

12. A vádlottak elleni jogerős ítélet 2013-ban született meg: a Kiss testvéreket Pető Zsolttal együtt tényleges életfogytiglannal, míg Csontos Istvánt – aki bizonyíthatóan két támadásban vett részt, sofőrként – 13 év fegyházbüntetéssel sújtották. Utóbbi 2022 augusztusában szabadulhat. Szinte biztos, hogy a nagycsécsi támadás során Kissékkel tartott egy negyedik személy is, akinek a személyazonosságát nem sikerült (?) felderíteni. Számos jel mutat arra is, hogy az akkori baloldali kormány alatt működő titkosszolgálatok több ponton kifejezetten hátráltatták a romagyilkosok elleni sikeres nyomozást.

Ratalics László