2023.09.17. 07:00
Sokkoló emberölések Hajdú-Biharban: Kik válhatnak gyilkosokká?
Az elmúlt másfél évtized alatt számos ügyben működött közre szakértőként dr. Tar Erika. Az igazságügyi elmeorvos-szakértőt a gyilkosságok hátteréről kérdeztük.
Fülöpön 2021. december végén történt gyilkosság
Forrás: Napló-archív
Sokkoló bűntettekért nekünk sem kell a szomszéd vármegyébe mennünk: két hónapja egy idős férfi egy késsel többször is megszúrta feleségét józsai otthonukban, majd megpróbált magával is végezni. A helyszínre riasztott egységek a vérző 77 éves asszonyt az udvaron találták meg, a 79 éves férjét pedig az ingatlan egyik szobájában. A késelés másnapján portálunk helyszíni riportot készített, a környékbeliek akkor tisztelettudó, rendes emberekként írták le a házaspárt megjegyezve, hogy a férfi súlyos betegséggel küzd, amely összefüggésbe hozható a tettével. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság végül megszüntette az eljárást, ugyanis az idős férfi időközben elhalálozott.
Nagy port kavart korábban a fülöpi emberölés is: 2021. december végén történt, hogy egy helyi családapa egy feltöltött, disznóvágás során használt taglózópisztolyt és egy kést vett magához, emellett egy műanyag flakonba benzint és olajat öntött, s ittas állapotban átment ahhoz az idős asszonyhoz, akinél korábban alkalmi munkát végzett.
Miközben beszélgettek, a férfi előhúzta a taglózót, vendéglátója elé tartotta, végül elsütötte.
A nő ekkor még képes volt védekezni, ám támadója elkezdte a pisztollyal a fejét ütni. Miután az idős hölgy összeesett, levette róla ékszereit, valamint a pénztárcájából kivette a benne lévő készpénzt. Az előszobában lévő ruhafogast egy baleset látszatát keltve a nő mellé borította, a nála lévő benzines keveréket a fogasra és a földön fekvő nőre locsolta, majd egy gyufával meggyújtotta – írtuk meg korábban. Mint az a nyomozás során kiderült, a férfi az alkohol miatt vált szörnyeteggé, erről részletesen itt olvashatnak:
Hasonló brutalitásról számoltak be a helyi és országos lapok évekkel ezelőtt a Balla Irma-gyilkosság kapcsán is.
Minden esetben elrendelik a szakértői vizsgálatot
Dr. Tar Erika 2007. óta dolgozik igazságügyi elmeorvos-szakértőként. Mint elmondta, Hajdú-Bihar vármegyében, ha emberölés vagy annak kísérlete az eljárás tárgya, minden esetben elrendelik az igazságügyi elmeorvos-szakértői, illetve az igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálatot.
Más bűncselekmények esetén akkor szükséges az ilyen szakértői vélemény beszerzése, ha gyanú van arra vonatkozóan, hogy a feltételezett elkövető valamilyen pszichiátriai betegségben szenved vagy szenvedett
– tette hozzá. Tapasztalatai szerint a vizsgált büntetőügyek 80-90 százalékában megállapítható valamilyen személyiségzavar, de ha az nem jár kóros elmeállapottal, akkor az az illető beszámíthatóságát nem zárja ki, illetve nem korlátozza. Ennek a büntetés kiszabásánál van jelentősége.
Az előbbiekre példa az „egyeki rém” esete, akit a bíróság többek között közveszéllyel fenyegetés bűntettében talált bűnösnek. D. István 2014. szeptember közepén írt levelet az Egyeki Rendőrőrsnek címezve, amelyet az őrs postaládájában helyezett el. Ebben közölte, hogy meg fog ölni Egyeken 10 embert, „a húsukat megeszi, a vérüket megissza”, illetve megmérgezi a víztoronyban lévő vizet is, hogy a településen élők halálát okozza, mivel az egész falun bosszút akar állni. Levelében arról is írt, hogy felrobbantja az iskolát, az óvodát és a rendőrséget.
– Amennyiben fennáll valamilyen kóros elmeállapot, akkor azt kell vizsgálni, hogyan hatott az a terhelt beszámíthatóságára. Előfordult, hogy az elkövetőnek komoly tudathasadásos elmebetegsége volt, s a „hangok” hatására ölte meg a hozzátartozóját. Gyakori eset, hogy valamilyen téveszme, érzékcsalódás, kóros motiváció áll ezek hátterében – sorolta a szakértő.
Gyakori példa még, amikor szervi károsodás – agydaganat, agyvérzés vagy valamilyen fejsérülés – vezet a tudatzavarhoz vagy indulat kontroll zavarhoz, mely szintén korlátozhatja azt, hogy az elkövető felismerje tettének súlyosságát. Harmadik leggyakoribb eset pedig az, amikor gyengeelméjűség áll a háttérben.
Az alap az, hogy egy egészséges felnőtt embernek uralkodnia kell az indulatain. A hirtelen felindulást csak a bíróság tudja figyelembe venni, az igazságügyi elmeorvos-szakértő csak akkor, ha ennek alapja kóros indulat – tette hozzá.
Sokkoló diagnózist állapítottak meg a debreceni darabolós gyilkosnál
Az elmúlt másfél évtized alatt számos ügyben működött közre szakértőként dr. Tar Erika. Talán sokan emlékeznek a tíz évvel ezelőtti ítéletre, amikor is életfogytiglan tartó fegyházbüntetést szabott ki Debreceni Törvényszék a darabolós gyilkosságként elhíresült ügy vádlottjára: a 38 éves Ráduly Zsolt Gyulát különös visszaesőként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölésben találták bűnösnek. A férfi 2010 januárjában – miután játékgépen elvesztette minden pénzét – elhatározta, hogy megöli 75 éves szomszédját, és megszerzi értékeit. A nőt leütötte, megfojtotta, a holttestet pedig három napon át feldarabolta, a város különböző részein szeméttárolókba tette, majd kitakarított a lakásban.
Ebben az ügyben felmerült a kóros elmeállapot lehetősége, de az nem volt igazolható. Tervszerűen kivitelezett bűncselekmény volt, aminek nem volt kóros motiváció a hátterében
– idézte fel a szakember.
Forrás: Czinege Melinda
Az olyan elkövetőket, akik kóros elmeállapotuk miatt követnek el emberölést, vagy kísérlik meg azt, legtöbb esetben az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe utalják. Az itt töltött időnek nincs felső határa, innen akkor engedik ki őket, ha az intézmény gyógyultnak nyilvánítja, tehát addig kell bent tartani, amíg a bűnismétlés veszélye fennáll. A nyírmártonfalvai gyilkos esetében – aki tizenöt késszúrással ölte meg édesapját – előzetes kényszergyógykezelést rendelt el a bíróság, majd Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat a Debreceni Törvényszéken, melyben indítványt tett arra, hogy a Debreceni Törvényszék a vádlottat – mivel kóros elmeállapota miatt cselekménye veszélyességének felismerésére képtelen volt és így a törvény erejénél fogva nem büntethető – az ellene emelt vád alól mentse fel és egyidejűleg rendelje el a kényszergyógykezelését.
A Debreceni Törvényszék megkeresésünkre arról tájékoztatott: az ügyben a törvényszék, mint elsőfokú bíróság a vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól 2021. június 2-án megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson felmentette. A bíróság ítéletében elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését. A döntés azon a napon jogerőre emelkedett.
Megfontolandó a járóbeteg-kényszergyógykezelés bevezetése
– Volt olyan eset is, hogy az elkövetőt az emberölést követően körülbelül 10 évig kényszergyógykezelték. Miután kiengedték, a családja figyelt rá, járt kontrollra, s ez évekig működött – idézett fel egy másik ügyet dr. Tar Erika. Tudathasadásos elmebetegsége volt az elkövetőnek, miután kiengedték hosszú hatású injekciókat kapott, amit havonta adott be neki a kezelőorvosa, de később ezt elhagyták és helyette szájon át bevehető gyógyszert kért a beteg.
Azt viszont egy idő után nem szedte, visszaesett és végzett egy családtagjával.
– Az ügy kivizsgálása során felmerült a kezelőorvos felelőssége, azonban ez nem volt igazolható, és sajnos nem áll a szakemberek rendelkezésére olyan nyilvántartás, amihez hozzáférve láthatná a kezelőorvos a betege előzményében az emberölést – mutatott rá a szakember.
Véleménye szerint nagy szükség lenne hazánkban is a járóbeteg-kényszergyógykezelésre, mely intézmény más országokban már működik. Ennek lényege, hogy a betegnek meghatározott helyen, rendszeresen kell megjelennie kontrollra, s ha ezt nem teljesíti, a hatóságok viszik be vizsgálatra. –
Ez nem csak a társadalom biztonsága érdekében lenne előnyös, de a beteg számára is, hiszen így időben észrevehető, ha rosszabbodna az állapota. Jogvédő szervezetek folyamatosan vizsgálják mind a fekvő-, mind a járóbeteg-kényszergyógykezelések működését. Van, hogy valakit előbbire utalnak be, holott elég lenne a járóbeteg-szakellátása is
– tette hozzá.
Csökkenő tendencia az emberölések számában
A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság által szerkesztőségünknek megküldött adatok szerint az elmúlt években változó tendenciát mutatnak az emberölések, illetve azok kísérleteinek ügyeit lezáró végzések száma. – Az adatok az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika rendszeréből származnak, amely úgynevezett követő statisztika: minden esetben a tárgyidőszakban lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást – magyarázta válaszlevelében a lenti táblázatban szereplő adatokat a vármegyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. Ennek alapján az adatbázis nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket.
A Központi Statisztikai Hivatal honlapján elérhető információk alapján egyébként csökkenő tendenciát mutatnak a szándékos emberölések számai: míg 2011-ben 142 ilyen esetet regisztráltak az országban, addig 2022-re 89-re redukálódott ez a szám és az 8 évben nem is ment 100 fölé.
