Napló TOP100 Klub - Sereghajtók vagyunk az EU10-ek között is

Debrecen - Nem lesz könnyebb: az államháztartás finanszírozható lesz, csak nem mindegy, milyen áldozatok árán.

Többek között erről beszélt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Napló Top100 Klubjában kedden, az ötcsillagos Hotel Divinusban. Mint mondta, egyelőre a magyar gazdaság reményei és esélyei a homályba vesznek, mert még az EU10-ek (volt szocialista országok) között is a sor végén kullogunk. A válság utáni nehéz időszakot ezen országok közül a lengyelek vészelték át a legjobban, elindultak a stabilizálódás és növekedés útján.

Áldozatok árán

A válságkezelésről szólva a Költségvetési Tanács elnöke elmondta, hogy az EU10 országok hasonló intézkedéseket hoztak és eleinte még Magyarország is jó esélyekkel indult. Történtek lépések: az államháztartási hiány csökkentése, a munkaerő-piaci intervenció, a szelektíven csökkentett adók, de az intézményrendszer működése továbbra is kiszámíthatatlan maradt, kimerültek a munkarerő-piaci ösztönző források. Mindezek mellett későn csökkentették a deficitet, azt is óriási áldozatok árán,¸a megszokott gazdasági ösztönzők pedig nem működtek. Mindez hatalmas bizalomvesztéshez vezetett. – A bizalomhiányt az egyes kormányok egymás örökségeként élik meg, mindig az elődöket hibáztatva. Ahol bizalomhiány van, ott jelen van a kettős mérce – jelentette ki Kovács Árpád, megjegyezve, hogy közel sem ért még véget a nehéz időszak. Kezelik, remélve, hogy elkerülhetik a mély gazdasági válság súlyosabb következményét: a társadalmi válságot. Kovács Árpád szerint egyébként a krízis akár tíz évig is elhúzódhat,

A KT elnöke kitért arra is, hogy az államadósság jelentősen átrendeződött az utóbbi években. Az EU10 országok a GDP 80-100 százalékáig vannak eladósodva, ezzel szemben például Észak-Európa csupán 40-50 százalékban. Legrosszabb helyzetben a déli államok vannak, ahol az eladósodottság mértéke meghaladja a 100 százalékot. Az eurózóna államai azt jelzik, hogy ahol nagy az államadósság, ott a fogyasztás visszafogott.

Holt tartunk most?

A külső tényezők adottak: Magyarországnak nagy az export-kitettsége. A belső viszonyok sem javultak: ezt főként az államháztartás mértéke, a lakosság érték- és érdekvilága, a kormányzati menedzsment társadalmi beágyazottsága és a gazdaság állapota határozza meg. Mindezeket meg lehet változtatni, de nem mindegy milyen áron. A beruházási ráta az EU10-eket alapul véve nálunk a legalacsonyabb, a bizonytalan makrogazdasági környezet és szabályozás miatt. A hitelezési aktivitás a mélybe zuhant, és ez nem a multicégeket érinti, hanem a hazai kis- és középvállalkozásokat. Így a potenciális növekedési ütem még tovább csökken – vélekedett Kovács Árpád. A megoldás pedig az lenne, ha a bizalom helyreállna, stabilan és kiszámíthatóan működne az ország, a kormány pedig fegyelmezett költségvetési politikát folytatna. Kovács Árpád kijelentette, hogy stabilizáció nélkül nincs dinamizmus.

HBN-KER | Fotó: Matey István

Kérdések, válaszok.

Hegedűs Lajos: Mennyire fontos nekünk most az IMF megállapodás?

Kovács Árpád: Magyarországnak jelen pillanatban nincs szüksége az IMF megállapodásra, akkor volt, amikor kértük.

Jánosi Imre: Az államadósság egy része egy amerikai cég kezében van, amelynek a kamata 7 százalék, ezzel szemben az IMF 3 százalékos kamattal nyújt hitelt. A kettő között éves szinten több mint 80 milliárd forint van…

Kovács Árpád: Ezzel nem vitatkozom, így van…

Ábrahám László: Vannak vesztesei az átalakításnak, többek között a felsőoktatás. Más államok éppen erre fordítanak többet, hogy kimászhassanak a válságból.

Kovács Árpád: Egyetemi emberként is csöndes kétségbeeséssel szemlélem a történéseket…

Fülöp Zsolt: Mit tartana reális forint-euró árfolyamnak?

Kovács Árpád: 280-290 forintos árfolyamot. Egy 350 forintos euró árfolyammal csupán két hétig maradna talpon az ország.