Tollhegyező - Ítélet…idő

Talán nem túlzok, ha azt mondom, az utóbbi napok eseményei senkit nem hagytak hidegen – és ezzel a szófordulattal már a témánál is vagyunk. Kenyeres Ilona jegyzete.Igen, a hóhelyzetről van (volt, és vélhetően lesz is még egy darabig) szó. Megbolydult az ország, és nem csupán a Dunántúlon, ahol az ítéletidő gócpontja volt.

Legnagyobb közösségi portálunkon emberek ezrei osztották meg véleményüket – és osztották ki azokat, akik nem velük egy állásponton voltak a kialakult helyzetet illetően. „Ősmagyarok”, és néhány éve hazánkban letelepedettek szidták a rendszert, a meteorológiát(?), a katasztrófavédelem, a rendőrség és talán még a már igen régen megszűnt munkásőrség tagjait is, azért, mert…miért is?

Mert nem tanulva a farkast kiáltó meséből, sokan nem is feltételezték, hogy most valóban lehet hinni az előrejelzéseknek, és a híreknek, amelyek több mint egy hete arról szóltak, hogy ítéletidő lesz március 14-15-én, s aki teheti, ne induljon útnak? És ha már elég sok felnőttnek olyan halaszthatatlan dolga volt nemzeti ünnepünkön (vagy egy nappal előtte), hogy a komoly figyelmeztetések ellenére mégis nekivágtak az autó útnak, legalább az egy-két - vagy több - éves gyermekeket ne vitték volna magukkal, mivel – persze, csak az én véleményem szerint - ez már több, mint felelőtlenség?

Az interneten aztán pro és kontra mindenki jól megmondta a tutit! Volt, aki visszafogottan, ám nagyon sokan igen indulatosan fejezték ki véleményüket mindenről és mindenkiről. Némelyek magukból kivetkőzve mocskolódtak, fröcsögtek, s olyan, nyomdafestéket nem tűrő hangon válaszoltak a másik ember bejegyzéseire, hogy ezeket olvasva, helyettük is szégyelltem magamat, március 15-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön!

Kenyeres Ilona