Hogy lett a sövényből drótkerítés?

Debrecen - A Civil Fórum szerint a Nagyerdő parkerdei részét nem az eredetileg tervezett módon kerítik be.

Esztétikai környezetszennyezést hajtanak végre azzal, hogy a Nagyerdő parkerdei részét, a Békás-tó környékét nem az eredetileg tervezett élő sövénnyel, hanem beton alapra felhúzott drótkerítéssel veszik körbe - állította a Civíl Fórum Debrecen Egyesület elnöke.

Gondola Zsolt Zoárd, aki önkormányzati képviselő is elmondta: a 2012. májusában elfogadott közgyűlési előterjesztésben még az szerepelt, hogy élő növényekből lesz a kerítés. A jelek szerint ezt menet közben a beruházó lecserélte a sokkal olcsóbb dróthálóra, amelyet borostyánnal terveznek befuttatni. Gondola Zsolt Zoárd kijelentette: mindent meg fognak tenni azért, hogy ez a fémkerítés ne készüljön el!

A Terepszemle Stúdió Egyesület képviseletében Konyhás István titkár arra figyelmeztetett, hogy a ragadozó madarakat éppen ugyanilyen méretű dróthálóval szokták befogni. A drótkerítés azért sem jó, mert például megakadályozza a sünök közlekedését, ráadásul ha letapossák, a sövénnyel szemben regenerálódni sem képes, a borostyán pedig idővel tönkre fogja tenni.

Reakció

A sövénykerítés alapja egy 1293 méter hosszúságú drótfonatos kerítés, mely mellé magas cserjét telepítünk - írta válaszában Papp László alpolgármester. Mint fogalmazott: ennek funkciója az, hogy a drótfonatot természetes zöld növényzet takarja el. Ezen kívül 190 méter hosszan sövénnyel telepített zöld falat is emelnek.

„A sövénykerítés kiépítése kizárólag azt a célt szolgálja, hogy védje azt a több mint 1 milliárd forintnyi értéket, amelyet az érintett erdőrészlet felújítására felhasználnak, s így a parkerdő évtizedeken keresztül tudja jó állapotban szolgálni a debreceni polgárok, illetve a városunkba látogatók pihenését, kikapcsolódását” - zárja sorait Papp László.

HBN-OCs