Debrecenben példaértékű a stroke-betegek ellátása

Debrecen - Vezető szakemberek tekintették át a stroke-ellátás és megelőzés aktuális kérdéseit.– Az elmúlt években jelentősen fejlődött az akut szélütés terápiája. A vénás kezelés szűk időkorláthoz kötött, mivel a stroke bekövetkezésétől számított 3-4,5 órán belül ellátást követel, azonban egy új eljárás, – melynek során a láb ütőerén keresztül képesek vagyunk felhatolni az agyba és eltávolítani a vérrögöt – 6-8 órán belül is elvégezhető, csakúgy, mint a vérrögoldó anyag befecskendezése az agyi érbe – mondta Csiba László, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke pénteken a debreceni Neurológiai Klinika által szervezett Nemzetközi Stroke Konferencia kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke hozzátette: hazánkban a stroke népbetegségnek számít, évente mintegy 40-45 ezer beteg kerül kórházba hirtelen kialakuló agyi vérkeringési zavar miatt. – Magyarországon a vérrögoldó kezelés legnagyobb akadálya, hogy a lakosság nem ismeri fel, a stroke tüneteit, vagy ha fel is ismeri nem tudja, hogy azonnal mentőt kell hívni – húzta alá a szakember, majd kiemelte: a stroke három vezető jele a száj félrehúzódása, az egyik oldali végtaggyengülés és a beszéd elakadása. Ha valaki ilyen tünetet ismer fel saját magán vagy környezetében azonnal mentőt kell hívnia, hiszen mindössze 3 óra áll rendelkezésre a kezelés elindításáig.

Elengedhetetlen a rehabilitálás

Natan Bornstein, a World Stroke Organisation alelnöke szerint Debrecenben példaértékű munka folyik, hiszen évente csaknem 1000 akut beteget diagnosztizálnak és kezelnek. – Ha arra gondolunk, hogy világszerte az igazán hatékony vérrögoldó kezelés 3-5 százalék, ahhoz képest kiemelkedő a debreceni központ, ahol mindez 16 százalékos arányt mutat – fűzte hozzá Natan Bornstein.

A szakember továbbá elmondta, hogy Európa-szerte azon dolgoznak, hogy minél több komplex stroke központot állítsanak fel, ahol rendelkezésre áll a betegséggel foglalkozó neurológus, radiológus, illetve az említett beavatkozási módok. – Mindez nyilván kormányzati támogatás és szervezést igényel. Fontos, hogy ezek a komplex központok alkalmasak legyenek a beteg nyomon követésére is. Hiszen míg egy szívroham után az ember vissza tud menni dolgozni, egy szélütés után rokkanttá válhat a páciens, mely nemcsak az érintett, hanem a családtagok életét is megváltoztatja.

Tehát mi nem csak azért harcolunk, hogy kevesebb beteg haljon meg szélütésben, hanem azért, hogy a rokkantságnak a súlyossága is csökkenjen – hangsúlyozta a szakember.

HBN