Nekiindultak a revizorok, hogy kiszűrjék a feketemunkát, és elképesztő eredményre jutottak

Debrecen - Az alkalmazottak egyetlen kérdésre sem feleltek, mondván: félnek, hogy másnaptól már nem lenne munkahelyük.A közérdekű bejelentés arról szólt, hogy az egyik áruház kínai üzletében feketén foglalkoztatják a dolgozókat, akiknek ráadásul nem ritkán reggel nyolctól este hat óráig tart a munkaidő. A háromszintes, bekamerázott üzletben a revizorok hét dolgozót találtak, akik a foglalkoztatásukkal kapcsolatos kérdésekre nem válaszoltak, sőt, a jegyzőkönyvet se merték aláírni.

Aljas rágalom!

Akadt közöttük, aki kamerán kívül elmondta, ha bármit mond, holnaptól kereshet másik munkahelyet. Időközben megérkezett a kínai ügyvezető igazgató, aki (miután telefonon tolmácsot rendelt) tagadta, hogy május elsején dolgoztatta az embereit, miként azt is, hogy az alkalmazottak hétfőtől szombatig, reggel nyolctól este hatig szabadnap nélkül bent vannak. Mint fogalmazott: a bejelentés aljas rágalom, amit a feljelentő idegengyűlölete magyaráz.

A kereskedelem mellett a mezőgazdaságban is sok a visszaélés, már ami a foglalkoztatás jogszerűségét illeti. A revizorok találkoztak például olyan egyéni agrárvállalkozóval, aki az általa foglalkoztatott 60 ember közül 58 főnek a munkaidő-nyilvántartását nem tudta a helyszínen bemutatni, és ellenőriztek olyan kft.-t is, ahol 19 román és 2 magyar munkavállalót minden jel szerint napok óta bejelentés nélkül foglalkoztattak. A zavarosban halászó munkáltatók persze próbálják magyarázni a bizonyítványt. Volt, aki azzal védekezett, hogy a dolgozó "próbanapos", egyelőre ismerkedik, megfigyeli, illetve betanulja a munkafolyamatokat, ezért nincs munkaviszonyban, tehát még munkaszerződést sem kell kötni vele. Ez az érvelés persze ugyanúgy nem állt meg a lábán, mint aki arra hivatkozott, hogy a folyamatosan változó jogszabályi környezetet a mindennapokban képtelen követni.

A szaván fogják

Az építőiparban annyi a visszaélés, hogy az már a tisztességesen működő piaci szereplőknek is forintosítható kárt okoz. A bennfentesek csak kényszeredetten mosolyognak az olyan panaszokon, mint például azé a burkolóé, akit a munkaadója nem jelentett be, 250 ezer forint munkabérrel adósa maradt, ráadásul kiderült, hogy a póruljárt dolgozó a tényleges foglalkoztatóját még csak nem is ismerte. Az országos akciósorozat létjogosultságát igazolja az, hogy az esetek harminc százalékában találkoztak a revizorok be nem jelentett foglalkoztatással, illetve, hogy az összes intézkedés 42 százaléka valamilyen módon a fekete-foglalkoztatással állt összefüggésben. Katasztrofális a helyzet e tekintetben az építőiparban, de van tennivaló bőven a mezőgazdaságban, valamint a kereskedelemben és a vendéglátásban is. A feketefoglalkoztatás már önmagában se bocsánatos bűn, ráadásul gyakran kapcsolódik hozzá a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése vagy éppen a munkabérre vonatkozó jogsértések (a fizetése egy részét megkapja hivatalosan, a többit pedig zsebbe). A vendéglátásban például bevett szokás az, hogy a különböző pótlékokat nem kapja meg a dolgozó, hiszen úgyse meri kinyitni a száját; örül, hogy dolgozhat. A sokat látott munkaügyi felügyelőket persze nem könnyű "vízre vinni". Azonnal kiszúrják, ha a munkavállaló az egyik kérdésükre azt feleli, hogy "ma van az első munkanapom", a másikra viszont azt, hogy "a munkaidő hossza változó, néha 8, máskor meg 9 órát szoktam dolgozni..."

- Petneházi Attila -

Fertőzött területek

Feketemunka terén az építőipar a "nyerő"

Debrecen - Még csak névtelen feljelentő sem kell ahhoz, hogy a munkaügyi felügyelő egy találomra kiválasztott építkezésen jó eséllyel feketemunkásokra bukkanjon – ez az egyik legsúlyosabb megállapítása annak a közelmúltban lezárult országos akciósorozatnak, melynek fókuszában a foglalkoztatás törvényessége, a munkavállalói jogok érvényesülése és a feketén foglalkoztatók leleplezése állt.