„Karácsonykor mindannyian szeretnénk egy kicsit jobbak lenni”

Debrecen - Ünneplőbe öltözött közterek, intézmények, énekszó – mindenhol jelen van a karácsony.

– Mai életünkben a karácsony nagyobb súllyal van jelen, mint évszázadokkal ezelőtt. Az idők folyamán ez az ünnep egyre újabb jelentésekkel bővült, és a gazdaságban, a kereskedelemben is fontos időszakká alakult. A 20-21. századra a karácsony a nyugati civilizáció legnagyobb közös ünnepévé vált – mondta dr. Bartha Elek, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék vezetője.

Örömhírt hirdetnek

A karácsony telis-tele van szimbólumokkal: a Szent Család, a betlehemi jászol, a Krisztust jelképező gyertya, a karácsonyfa és a fát díszítő, avagy mézeskalácsból készült angyalkák, csillagok. Az ünnepkör a kereszténység előtti kultuszok jelképeiben is gazdag. Ezek közé tartozik a fény, a téli napfordulóhoz kapcsolódó tűzgyújtás ma már eltűnőben lévő szokása, a jóslások, a termékenységvarázsló motívumokban bővelkedő regölés, a bőségvarázsló jelentéssel is rendelkező ajándékozás. A zöld ág, a téli zöld látványos módon jelenik meg a karácsonyfában vagy az adventi koszorúban.

Szokások körforgása

A regölés szokása egy évszázaddal ezelőtt már csaknem feledésbe merült, felújított formában viszont napjainkban újra megjelent. Ez a szokás termékenységvarázsló rítus, amely eredendően a téli napfordulóhoz kapcsolódott, a kereszténység után azonban karácsony másodnapjára, Szent István vértanú ünnepére került. Fiatal legények járták a falut, és minden háznál regöséneket adtak elő, ezért cserébe ajándékokat kapnak.

– A középkori gyökerű betlehemes játékot – néhány évtizednyi kihagyás után – napjainkban újból országszerte gyakorolják. Krisztus születésének az evangéliumokból ismert történetét adták elő rövid dramatikus jelenet formájában. A szereplők pásztoroknak, Máriának, Szent Józsefnek és más alakoknak öltöztek, majd házról házra járva néhány percben elevenítették fel – olykor tréfás elemekkel tűzdelve – a bibliai történetet. A feledésbe merülő szokások között említhető az ostyahordás, a vesszőzés vagy a pásztorszokások jó része. Ezek kihalása a foglalkozás visszaszorulásában kereshető – tájékoztatott a tanszékvezető.

A karácsonyfa állításának szokása a 19. század elején jelent meg hazánkban, azonban a háztartásokban csak a második világháborút követő évtizedekben vált általánossá. – Az adventi koszorú a magyar hagyományban 30-40 évvel ezelőtt jelent meg, népszerűségének és elterjedtségének gyors növekedésében a virágkereskedelemnek is lehetett némi szerepe. Alig nyomon követhető az a gyors bővülés, amely a karácsony korábban is gazdag zenei anyagában vagy szövegfolklórjában az utóbbi években bekövetkezett – mondta Bartha Elek.

Évszázadokkal ezelőtt is része volt az ajándék a karácsonyi ünnepnek, de akkor lényegesen kisebb súllyal: főként adománygyűjtések és a pásztorok megajándékozása révén. Ekkor terményeket, élelmiszereket, a gyermekeknek főként gyümölcsöket, süteményeket és édességeket adtak. A mai, nagy kereskedelmi forgalmat generáló össz­társadalmi ajándékozás a fogyasztói társadalom lenyomata, amely az ünnep belső arányait is nagyban módosította – említette.

Megfizethetetlen kincs

Jézus Krisztus születése évszázadokon át közösségi és egyben családi ünnep is volt. E-köré épült a család, a szeretet ünnepeként való értelmezése, amely összhangban van az eredeti jelentéssel. A kommunizmus évtizedei alatt történtek próbálkozások az ünnep háttérbe szorítására vagy keresztény tartalmától való megfosztására („fenyőfa ünnep”). Tudnunk kell, hogy az ünnep jelenlegi formájában való fennmaradásához fűződő gazdasági, kereskedelmi érdekek nem jelentenek védelmet a hívőknek: a fogyasztás szempontjából ugyanis ennek nincs jelentősége.

HBN–VK

Karácsony a szívekben

– Egy ilyen nagyságrendű ünnep, mint a karácsony, komplex, számos szférában való megjelenése, a benne kifejezésre jutó pozitív értékek, nem utolsó sorban pedig a gyermekek bevonásával nagy erővel képes hatást gyakorolni egyénre és közösségre, vallja Bartha Elek. Hozzátette: karácsonykor mindannyian szeretnénk egy kicsit jobbak lenni. Meglepetéseket készítünk, ajándékokat adunk, és szívesebben adakozunk a rászorulóknak is. Az ünnep csodája, úgy tűnik, valóban működik. A szeretet szintje a családi együttlétekben, az ajándékozás örömében érezhetően magasabb, mint az esztendő más időszakaiban. – Így van ez immár kétezer éve, és az a kétmilliárd ember, aki az advent várakozásában ma is ünnepelni készül, meg fogja találni benne a számára fontos értékeket – összegezte.