Elérte Debrecent a tanárok tiltakozása

Debrecen, Miskolc - Szombat délelőttig összesen több mint 6600 pedagógus írta alá a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét.

A debreceni középiskolák közül legnagyobb számban a Kossuth-gimnázium pedagógusai, de többek között az Ady, a Csokonai és a Fazekas tanárai közül is csatlakoztak a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez, amelyben a közoktatás gondjaira hívják fel a figyelmet. Azt írják, a teljes oktatási rendszert látják veszélyben, azt számos helyen kritizálják. A levelüket az után hozták nyilvánosságra, hogy észrevételeikre nem kaptak választ az oktatás irányítóitól.

Miskolcon a kezdeményezés mellé álltak állami gimnáziumok, s országszerte egyre többen csatlakoznak. A kiállásnak az a jelentősége, hogy a Klik felállítása óta hallgatásra kényszerített pedagógusok először törték meg az „omertát”, s nyilvánítanak véleményt a nevüket vállalva az oktatáspolitikáról.

Debrecenből és a megyéből is óráról órára gyarapszik azon pedagógusok, egyetemi tanárok, egykori diákok, szülők száma, akik csatlakoznak a nyílt levélhez. A debreceni intézmények mellett többek között hajdúnánási, berettyóújfalui és polgári középiskolák pedagógusai is nevüket vállalva állnak ki miskolci kollégáik kezdeményezése mellett. A csatlakozókat összesítő honlap szerint egyre több az olyan iskola, amelynek komplett tanári kara nevében fejezik támogatásukat az intézmények – alighanem dacolva a fenntartó Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központtal (Klik).

Túlterhelt diák és tanár

A levélben rendszerszintű problémákra mutatnak rá, több konkrétummal. Rövid határ­idővel bevezetett reformokról beszélnek. Mint fogalmaznak, hol a Nemzeti alaptanterv, hol az érettségi követelményrendszere, hol a továbbtanulási rendszer, de „minimum a tankönyv” változik, „kaotikussá vált minden”. Leszögezik: a diákok és a tanárok túlterheltek. Nincs pénz alapvető dolgokra, ki nem fizetett bérekről írnak, s olyan érdekvédelmet követelnek, amibe önként léphetnek be a pedagógusok, nem „beterelik őket”.

A nyílt levelet a Debreceni Egyetem több oktatója is aláírta. Dr. Szilágyi Zsolt adjunktus azt mondja, azért nem fél a nevét vállalni, mert olyan ügyről van szó, ami a gyerekek és a pedagógusok érdekeit egyaránt érinti. Szerinte fontos, hogy a tanár is megtalálja a számításait, s kiegyensúlyozott maradjon. Ezt látja leginkább csorbulni a középiskolai tanár felesége esetében, akinek az adminisztrációs teendői és az órákra való felkészülés nap mint nap az éjszakába nyúlnak, pedig két gyermeket nevelnek.

– Jól jellemzi a túlzott adminisztrációt a minősítő rendszerben történő előrelépéshez szükséges portfólió elkészítése. Ehhez sok olyan dokumentumot kell elkészíteni, aminek nem látszik szakmai indoka. Ilyen például az önreflexió. Ezt az óra után kell írni arról, hogy mi az, ami jól sikerült, s mi az, amin változtatni kell. Ez korábbi idők rossz gyakorlatát idézi. És számos egyéb otthonról intézett teendőt még nem említettem, ami alatt akár a családjával is lehetne – magyarázta a korábban szintén középiskolában is tanító, ma a Modernkori Magyar Történeti Tanszéken oktató adjunktus.

Aláírta a dokumentumot dr. Bazsa György, az egyetem professor emeritusa – korábban az MSZP polgármester-jelöltje –, mint kiemeli, azért, mert számos jelből, többek között a PISA-felmérés romló eredményeiből, úgy érzékeli, komoly gondok vannak a közoktatásban. – A centralizáció eredménytelen, a diákok leterheltek. Nem kellene tíz tantárgy kis tudósát nevelni! Azokra a területekre kellene koncentrálni, amiben a gyermek tényleg tehetséges. Az iskoláknak vissza kellene kapniuk az autonómiájukat, az igazgatóknak pedig a jogaikat; a fenntartást vállaló önkormányzatoknak pedig adják vissza az iskolákat, s ehhez a költségvetési támogatást.

„Sérül a kollektív szerződés”

Iskolaigazgatókat is szerettünk volna megszólaltatni, ők azonban nem kívántak beszélni. Megszólalt viszont Pallás György, a Bethlen-középiskola korábbi igazgatója, a helyi MSZP szakpolitikusa, aki szerint a centralizációval elveszett az iskolák autonómiája, arctalanná váltak. – A kerettantervek erre nem adnak lehetőséget, az iskoláknak szigorúan egyformának kell lenniük. Leszögezném: a pedagógusoknak nem azzal van gondjuk, hogy ellenőrzik a munkájukat, hanem hogy a megtanult módszereiket nem alkalmazhatják egyéni módon, a tanszabadságot kiiktatták a rendszerből – vélte. Felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződés szerint a kötelező 24–26 óra feletti 8 órát nem volna kötelező az iskolában tölteni, a Klik mégis elvárja. – A kísérleti tankönyvek szintén a tanárok lehetőségeit szűkítik, s vannak köztük, amelyek szakmailag sem kifogástalanok, és a felesleges adminisztrációról, átgondolatlan reformokról is hosszan tudnék beszélni. Ezekben sürgős változásra van szükség, ezért írom alá a nyílt levelet – magyarázta.

A miskolci állami gimnáziumok közalkalmazotti tanácsainak képviselői csütörtökön szándéknyilatkozatot írtak alá. Helyben szövetségre léptek, s szeretnék, ha az ország minden tankerületében lenne ilyen szervezet, amelyek összefogva már érdekegyeztető tárgyalásokat kezdeményezhetnének az állami iskolák fenntartóival.

- Szabó Zsolt László -

Pósán: Valóban vannak gondok a Klikkel

Politikai felvetésnek tartja Pósán László (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a Herman-gimnázium nyílt levelét. – Sok mindent tartalmaz ömlesztve, mindenki talál benne olyasmit, amivel egyet lehet érteni, de sok minden keveredik benne. Hangulati tartalmak sokaságát hordozza – ezt felelte kérdésünkre, hogy milyen üzenete van a párt számára az öt miskolci gimnázium kiállásának. Azt ugyanakkor nem vitatja, hogy vannak gondok a Klik körül. – A nem státusban foglalkoztatottaknál a kifizetés viszonylag nagy késéssel történik. Az adminisztrációs terheket sem sikerült a fenntartónak csökkentenie. A tanterv és az arculat kapcsán megjegyezte: a Nemzeti alaptanterv előírja, mit kell mindenhol tanítani. Szerinte erre azért is szükség van, mert korábban egy iskola­váltás komoly gondokat okozhatott a diákoknak. Elismerte: a korábbi 20-30 tankkönyvnél kevesebb választható. De ezzel megszűnt a kiadóknak az a gyakorlata, hogy az általuk ígért jutalék befolyásolta a tankönyvválasztást. Felvetésünkre, miszerint az iskolák egy részében csak politikai kinevezettek lehetnek igazgatók, úgy reagált, helyben nem tud ilyen esetekről.