A főkertész szerint is kevés a zöldfelület Debrecenben

Debrecen - Kuhn András azt mondta, hogy az intenzív használat miatt kellett új járdát építeni a Békás-tónál.

Hogyan lehetne megakadályozni, hogy ne csökkenjen tovább az egy főre eső zöldfelület mennyisége Debrecenben, mely tudomásom szerint már 10 négyzetméter alatt jár? – kérdezte Karácsonyi György, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület elnöke azon a fórumon, amelyen a város lakói a közelmúltban hivatalba lépett új városi főkertészt faggathatták. Kuhn András főkertész erre azt válaszolta, hogy mindenképpen növelni kellene az egy főre eső zöldfelületi arányt, melyre szerinte például az előkertek is alkalmasak lehetnének. Úgy vélte, azoknak, akik teljesen leburkolják előkertjeiket, hozzá kellene járulniuk ahhoz, hogy a város más területein ezt kompenzálhassák, vagy fejlesszék a meglévők színvonalát.

Fasor rekonstrukció

Karácsonyi György arra az álláspontra helyezkedett, hogy „különleges élményben” lehet része annak, aki most a Csillag utcán végigmegy. A fasor-rekonstrukció során ugyanis a Csapó utca felőli fasort kivágták, újratelepítették kis csemetékkel, míg az utca másik fele fölött még szépen „összehajolnak” a régi ágak. A fasor-rekonstrukció a jelenlegi értelmezés szerint teljes kivágást és újratelepítést jelent – magyarázta.

– Mérlegelni kell, hogy az adott fasor visszavágással, ritkítással egységessé, egészségessé alakítható-e, vagy pedig a láncfűrészhez kell nyúlni, és teljes cserét csinálni. A komplett csere 5-10 évnyi „kiesést” okoz az utca életében, de sajnos a faiskolai kertészek nem varázslók, vagyis nem tudunk olyan gyorsan növő fákat ültetni, amelyek ezt azonnal behoznák – válaszolta Kuhn András. A szakember annak a véleményének is hangot adott, hogy a teljes fasor cserét követően a visszamaradó zöld sávot – a cserjéket, évelőket, a gyepet – rendbe kell hozni. Ily módon az átmeneti időre – amíg az új fák meg nem nőnek – „kárpótolhatók” lennének az ott lakók.

A főkertész elmondta: azt szeretné, ha az önkormányzat városrészenként meghatározná az oda ültethető minimális fa méretét. Minél intenzívebb a beépítés, ő annál nagyobb fát engedélyezne. Ugyanakkor elismerte, hogy egy nagy fa ára akár milliós tétel is lehet, amit szállítani is kell, ráadásul a magyar faiskolák erre nincsenek felkészülve.

„Megszaladt” a betonkeverő?

A fórum második felében Aranyi Zoltán azt kérdezte, hogy nem „szaladt-e meg a betonkeverő” a Békás-tónál, vagyis nem került-e oda jóval több beton a kelleténél? Arra is kíváncsi volt, hogy mire számíthatunk az Egyetem téri park és a szerinte „festői szépségű” Petőfi téri intermodális központ esetében?

– A Nagyerdőn, a Békás-tó környékét a város anno városligetnek tervezte, ahol egészen az 50-es, 60-as évekig rendszeresen nyírták a füvet, majd az kezdett elmaradozni, így elvadult a terület. Egy ekkora városnak szüksége van egy ilyen rendezett parkra – jelentette ki Kuhn András. Úgy vélte, hogy mivel a Békás-tó környékét nagyon sokan használják, nemhogy sok, hanem még kevés is az ott leburkolt terület. Állítását azzal támasztotta alá, hogy mivel nem férnek el az utakon a látogatók, sok helyen kitapossák a parkot. – A sok fórumon „kicikizett” szórt burkolatot is éppen azért alakítottuk ki így, hogy ne legyen minden leburkolva – állította a főkertész.

Kevesebb gyöngykavics

A Petőfi téri főpályaudvarral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a mostaninál „tízszer szebb park lesz. Sokkal változatosabb virágágyásokra, évelő felületekre lehet számítani. Az egyetem főépülete előtti parkkal összefüggésben Kuhn András hangsúlyozta, hogy a jelenleg is készülő tervek szerint lényegében úgy kell majd felújítani a területet, ahogy most van. Ugyanakkor szerinte a középső gyöngykavicsos rész „túlzó”. – Meg kel nézni, hogy hogyan lehetne ott egy nagyon szép, ápolt gyepfelületet kialakítani – fogalmazott a főkertész.

Azon kérdésre, hogy a belvárosban várható-e újabb parkok kialakítása, úgy reagált, hogy a Dósa nádor tér átépítésére kiírt győztes terv­pályázatot tovább finomítják. A fő cél továbbra is az, hogy onnan eltűnjön a rengeteg autó, és park alakuljon ki. Így a felszínen valószínűleg nem marad parkolóhely – tudtuk meg.

Pótolni kell a kivágottakat

Egy másik kérdés arra vonatkozott, létezik-e olyan helyi rendelet, mely megtiltja, hogy közterületeken zajló építkezések, felújítások során pótlás nélkül kivágják a meglévő fákat, és ha van ilyen, akkor mégis hogyan tüntethették el például a Hatvan utcán a fasort úgy, hogy azon fák helyére nem ültettek újakat?

Kuhn András válaszából kiderült, hogy van ilyen rendelet, ám készül egy új szabályozás is, mely minden bizonnyal a magánterületekre is vonatkozni fog. – Közterületek esetében van pótlási kötelezettség, és számon is kérjük. A pótlások meg is történnek – emelte ki a főkertész.

- Orosz Csaba -

Buszt a közmunkásoknak

Kuhn András kifejtette: a város közterületeinek gondozásában továbbra is nagymértékben támaszkodna a közmunkásokra. – Általában mindenki azt mondja, hogy a közmunkások napja azzal telik, hogy kijönnek a Galamb utcáról, besétálnak a belvárosba, majd vissza. Ez részben igaz. De szeretnénk, ha kapnának egy buszt, és akkor ez az idő csökkenthető lenne – fogalmazott. Hozzátette, járt a Dehusz telepén, ahol a közmunkások kertészkedésbe fogtak, és nagyon szép árut termeltek, igaz úgy, mint 100 évvel ezelőtt, kézi munkával. Az árut pedig óvodáknak adták.

„Visszadobta” a Sámsoni út terveit

Debrecen - Naprakész, digitális fakatasztert szeretne Debrecen új főkertésze.