Lelki bajokra szedjen irodalmat!

Debrecen - A biblioterápia az olvasott műveken keresztül gyógyít.

Egy belgyógyász háziorvos, dr. Oláh Andor a hozzá forduló pácienseknek gyógyszer mellé verset is felírt, hogy ne csak a testet, de a lelket is gyógyítsa. Ő volt az első, aki orvosként hazánkban a biblioterápiát alkalmazta; ez a nem új, de kevéssé elterjedt módszer a pszichológiát, szociológiát, irodalomtudományt és olvasáselméletet ötvöző művészetterápia – tudtuk meg Szilágyi Ildikó könyvtáros, okleveles biblioterapeutától.

– E gyógymód eszköze az irodalmi szöveg, elsődleges célja az önismeret gazdagítása és a belső erőforrások mozgósítása. A foglalkozásokon egy adott irodalmi mű egyénre gyakorolt hatását vizsgáljuk, hiszen ahány ember, annyiféle olvasata van egy-egy szövegnek és ahogyan valaki reagál, azzal a személyisége is megmutatkozik – magyarázta.

Mindenkinek ajánlható

– Habár a biblioterápia irodalommal foglalkozik, mindenkinek hasznos lehet életkortól vagy műveltségtől függetlenül – hangsúlyozta. – Segítségével ugyanis megtanuljuk objektíven szemlélni a problémáinkat, könnyebben rálátunk az elakadásainkra. Fejlődik érzelmi intelligenciánk, önismeretünk, személyiségünk, problémamegoldó készségünk. S mivel csoportfoglalkozás keretében történik, növeli a csapatmunka iránti fogékonyságot, erősíti a társas kompetenciát, empátiát és nem utolsó sorban oldja a feszültséget, szorongást.

Mint a szakember elmondta, minden foglalkozás szabályok alapján működik. Sok embernek nehéz önmagáról beszélni, ezért az alkalmak alapjaként a csoporton belüli támogató, bizalmi légkör megteremtése a legfontosabb, melyhez elengedhetetlen az íratlan viselkedési normák betartása. Elvárás például az aktív részvétel, valamint az, hogy mindenki a maga nevében beszéljen, ne kritizáljon, mert mindenki véleménye egyenértékű. Egyik fontos elem a titoktartásra való felhívás és persze a terapeuta által föltett kérdésekre nem kötelező válaszolni.

Egyéni olvasatok

– Zárt csoportban, meghatározott időtartamig ugyanazokkal a tagokkal dolgozunk, ilyenkor egy témát is kijelölünk, ami alapján megfogalmazzuk a terápiás célokat, ehhez választjuk ki a megfelelő irodalmi műveket, amit az ülésen olvasunk fel. Ezek általában rövidebb írások: regényrészlet, novella, elbeszélés, vers. A felolvasás után pedig elkezdődik az irányított beszélgetés az előre betervezett kérdések alapján. A szöveg hatása az „itt és most”-ban lesz kézzelfogható és a mű által megvilágított problémákat is ebben a szituációban ismerhetik fel. De minthogy ahány ember, annyiféle befogadás és értelmezés létezik, ezáltal mindenki máshogy reagálhat a feltett kérdésekre. A biblioterápiás munka akkor működik jól, ha megtanuljuk tiszteletben tartani a szövegek által előhívott egyéni olvasatokat, és teret engedünk sokféleségük érvényesülésének. Ha a terapeuta jó művet választott, és sikerült „minden ajtót kinyitogatnia” akkor az ülés végére mindenki meg tudja fogalmazni, hogy mit visz haza a foglalkozásról. A terápiás folyamat azonban nem zárul le annak befejeztével, hiszen a résztvevőkben tovább dolgozik mindaz, ami elhangzott, ami az ülés során felszínre került – részletezte Szilágyi Ildikó a módszer működését.

Igény az olvasásra

Elárulta, hogy a szövegválasztás számára az egyik legnehezebb feladat, a legnagyobb kihívás, mert sok szempontot kell figyelembe vennie: például, hogy az olvasmány alkalmas lesz-e a csoporttagok aktivizálására, vagy mennyiben motiválja az új célok kitűzését. Hogy milyen típusú mű milyen probléma esetén segíthet, arra nincs recept.

– Maga a módszer nem tér el az egyes korosztályoknál, de a problémák és az azokhoz választott alkotások természetesen igen. Például a serdülőknél terápiás cél lehet a szülőről való leválás, felkészülés az önállóságra, a jövőkép, az életcélok megfogalmazása; számukra a foglalkozás nagyon erős személyiségfejlesztő hatással bírhat, hiszen ott türelmet és empátiát tanulhatnak, valamint különböző megküzdési stratégiát is elleshetnek egymástól, de követhetik egy-egy mű főhősének viselkedési mintázatát is.

– Több mint harminc éve dolgozom könyvtárban és nap, mint nap látom, hogy olvasóink körében az irodalomszeretet és az olvasás iránti igény még létezik. Sok jelzést kaptam arra vonatkozóan, hogy jó lenne csoportban is megosztani és feldolgozni az irodalmi élményeket; az olvasók tudni szeretnék, milyen hatással volt másokra ugyanaz a történet. Szívesen beszélgetnének a felmerült kérdéseikről, az átélt élményekről, a bennük zajló változásokról. Ez az igény erősítette meg régi vágyamat, hogy részt vegyek a biblioterapeuta képzésen – mondta el Szilágyi Ildikó saját indíttatásáról. – 2014-ben adódott lehetőségem, hogy jelentkezzek a Pécsi Tudományegyetem két éves szakmai továbbképzésére, ahol már az első perctől úgy éreztem, ez az én utam.

A fák titkos szíve

Ma már nem Debrecenben él, de sokáig a cívisvárosban dolgozott könyvtárosként és itt vezetett terápiás csoportot is, amiről jó tapasztalatokat szerzett. – A foglalkozássorozattal a változáshoz való viszonyunkat, párkapcsolatunk, szülő-gyerek viszonyunk hibás működéseit, a harag-megbocsátás témakörét és az erőn felüli kötődéseket, azok elengedését állítottam fókuszba. Kezdetben a legfontosabb a csoportalakítás, a bizalmi légkör megteremtése, a beszélgetés elindítása volt, ehhez A fák titkos szíve című afrikai népmesét választottam. A változáshoz való viszonyunk feltérképezéséhez Szabó T. Anna A változás című versét tartottam megfelelőnek, párkapcsolataink működésére, a problémák felismerésére Háy János Titok című novellája tűnt jó választásnak. A barátság, harag-megbocsátás témában pedig szép példát mutat Fekete István Roráte című novellája – avatott be néhány műhelytitokba a szakember.

Mint felidézte, a csoporttagok a foglalkozások során figyelmesen meghallgatták egymás gondolatait, problémáit és saját élethelyzetük, felfogásuk szerint reflektáltak a különböző felvetésekre. Az ellentéteket, az eltérő látásmódot olykor ütköztették, de mindig tiszteletben tartották a másik érzéseit, határait. Az egymás iránti empatikus megnyilvánulás, a nyitott szívű érdeklődés volt a csoport fő jellemzője. Valamilyen szinten mindenkiben elindult az önismereti munka, az pedig egyértelművé vált, hogy milyen nagy szükség van az emberek között a mindennapos kommunikációra. Az együtt töltött idő alatt kisebb-nagyobb változás majdnem minden egyes csoporttag életében mutatkozott – összegezte.

HBN-SzT

Vényköteles könyvek

Szilágyi Ildikó szerint nagyon jó külföldi példák vannak, többek közt az írországi városi könyvtárakban bevezetett „vényköteles” könyvszolgáltatás. A pszichológusok és háziorvosok által összeállított könyvlista főként az enyhe és közepesen súlyos mentális betegségekben szenvedőknek nyújthat segítséget, vagy különböző problémákra (szorongás, stressz, alacsony önbecsülés) lehet gyógyír. A kiválasztott önsegítő kötetekből minden könyvtár kap egy példányt és az orvos a felmerülő probléma esetén célirányosan a hozzá legközelebb eső könyvtárba küldi a beteget. Az ott dolgozók előzetesen képzésen vesznek részt, így megfelelő empátiával és figyelemmel segítik a hozzájuk fordulókat, esetenként házhoz szállítják a receptre felírt könyveket. A program az eddigi vizsgálatok eredményei szerint igen hatékonynak bizonyult.