Bihar nagy alakjai: 200 éve született Irinyi János

Hajdú-Bihar - A májusi Irinyi-évfordulóra Szálkai Tamás levéltáros kutatásából szemezgettünk. Irinyi János – a zajtalanul gyulladó gyufa feltalálója – sok szállal kötődik a megyéhez.

Idősebb Irinyi János 1838-ban Bihar vármegye előtt bemutatta Szabolcs vármegye hiteles igazolását arról, hogy felmenői 1659-ben I. Lipót királytól címeres nemeslevelet szereztek, ami alapján később Szatmár (1775) és Szabolcs (1776) megyében valóságos magyar nemeseknek ismerték el a famíliát. Irinyi 1838 decemberében eredetiben is bemutatta Váradolasziban a megyei közgyűlésen a nemeslevelet, ahol senki nem vonta kétségbe az Irinyiek nemességét.

Több Irinyi nevű család

Ennek ellenére érdekes, hogy a Szabolcs megyei közgyűlés jegyzőkönyvei – a megszokottól eltérő módon – említést sem tesznek az Irinyi család nemesi bizonyságleveléről. Mindössze Irinyi Tamás 1841-ben kelt leveléből értesülünk arról, hogy „bizonyos Irimi Jánosnak, ki az Irinyi családnak nevét, mint állítja, helytelenül vevén fel, e megyétül nemesi bizonyítványt nyert.”

A levél írója azonban az irinyi nemesi előnevet viselő ősrégi Irinyi család tagja volt, s vélhetően azt nehezményezte, hogy ifjabb Irinyi János Pest-Budán egyik kérvényét irinyi Irinyi néven adta be. A nemeslevél ugyanis, amit az idősebb Irinyi bemutatott, egy másik hasonnevű családé volt (amelyik nem használta az irinyi előnevet).

Tévedésből Irimi?

Szabolcs megye bizonyságlevele szerint a Biharba – Zsákára – átszármazó családra „névhasonlatosságból ragasztott Irimi nevezet hibából keletkezett,” mivel a faluban más (az iratok tanúsága szerint még egy évszázaddal később is), ortodox Irimi család is élt. Mindenesetre tény, hogy az anyakönyvek bejegyzései alapján az Irinyi fivéreket, Jánost és Józsefet Irimi néven a bihardiószegi görög kereskedők ortodox templomában keresztelték meg. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban lévő családi iratok szerint az Irinyi nevet 1838-tól kezdték el használni. A fivérek később a református hitet kezdték gyakorolni, s ilyen szertartás szerint kapták meg a végtisztességet is.

Idős Irinyi János feleségét eredetileg Janovics Roxándának hívták (sírkövén a Jánossy Róza név áll), idősebb Irinyi sógorai Gozsdu Manó (magyar országgyűlési képviselő, az ő nevét viseli a budapesti Gozsdu-udvar) és Popovics Emánuel, ortodox görög kereskedők leszármazottai voltak. Sokat elárul az is, hogy Gozsdu Manó – végrendeletében a Magyarországon ortodox hitet valló román nemzetre hagyta vagyonát – sógorával viszont magyar nyelven levelezett és leveleit magyarul is írta alá. Irinyi János testvére, Viktória a görögkatolikus Vulkán (Vulcan) családba házasodott (sírkövén román a felirat), fia Iosif Vulcan a korabeli román nemzeti kultúra egyik jelentős alakja volt (románul és magyarul is publikált).

Származás és hazafiúi érzelem

Széchenyi István, a legnagyobb magyar német anyanyelvű volt, és csak felnőttként tanult meg magyarul. Az Aradon kivégzett tábornokok származásukra való tekintet nélkül álltak a magyar ügy mellé, mégsem kérdőjelezi meg senki magyarságukat. A reformkorban hazafias érzületből sokan magyarosították nevüket. Ha a források ellent is mondanak egymásnak, és arra nem is derül fény, hogy az Irinyiek eredetileg Irinyiek vagy Irimiek voltak-e, annak fényében, hogy Irinyi János és öccse, József (a márciusi ifjak egyike volt) magyarul alkotott, s mindketten a magyar ügy oldalán álltak a forradalom és szabadságharc idején és ezért börtönbüntetést is elszenvedtek – magyarságukat nem vonhatjuk kétségbe.

HBN