Lakótelepi flexelők

Egészen sajátos hangulata van a paneltömböknek, amikor nyári estéken sötétség üli meg a házak szűk közeit. A történések főként nyáron elevenek a környéken élőkben, amikor ablakot nyitnak erre a világra. Szabó Zsolt László írása.

Nem nagy dolgok ezek. Tavaly például a futball-Európa-bajnokságon aratott sikerek miatt mámoros szurkolók hangjától nem ért véget az éjjel, na meg a Campustól, de amíg a fesztiválon időzik az ember, ez korántsem olyan zavaró…

Ezek a hétköznapinak számító éjjeli történések főként arról ismerhetők meg, hogy éles hangként vágják át az éjszakát, és nem a környéken élők produkálják. Hanem a gumicsikorgatók, autóbömböltetők, a nem túl messzi kocsmától hallatszó duhajkodók… De akad arra is példa, hogy szerelmi drámák végkifejletébe csöppen az éjszaka aludni próbáló ember. Mint történt az szerda éjjel, amikor másfél órán át kiáltozott egy jól hallhatóan meg­alázott lány, a felek kapcsolata százak füle hallatára érte el a mélypontját.

Mindenesetre valamikor a két, válságos éjjelt élő fiatal is nyugovóra tért, s csak remélni lehet, hogy nem egy hajnalban kopácsoló, flexelő, porszívózó, esetleg acsarkodó szomszéd verte fel őket álmukból. A lelki gyötrelemre aligha gyógyír a születés fájdalmával járó ébresztés…

- Szabó Zsolt László -