2017.07.21. 10:41
Olvasói levél: A genetika bizonyítja!
Debrecen - <em>A július elsején, A magyar nyelv eredetéről címmel megjelent vendégjegyzetre reagálnék, bár soraimhoz nem kaptam támogatást a Debreceni Akadémiai Bizottságtól.
Debrecen - A július elsején, A magyar nyelv eredetéről címmel megjelent vendégjegyzetre reagálnék, bár soraimhoz nem kaptam támogatást a Debreceni Akadémiai Bizottságtól.
Ennek ellenére kénytelen vagyok – nem nyelvészként – vitába szállni a cikk szerzőjével. Különösen ezekkel a megállapításaival: „Ugyanilyen nehéz megmondani a Kárpát-medence sok évszázados olvasztókohójában azt, hogy ki a magyar. […](bár genetikai állományunk is alapvetően finnugor gyökerű) […] A magyar nyelv nagyon korán elszakadt társaitól, s a hosszú, nyugatra történt vándorlás alatt elmagányosodott.” A szerző, Maticsák Sándor vélhetően nem ismeri a világ első számú tudományos közlönyében, a SCIENCE című folyóiratban 2000-ben Ornella Semino vezetésével 17 genetikus által közzétett cikket. A nemzetközi kutatócsoport, melynek egyetlen magyar tagja sem volt, a következő eredményre jutott, amit dr. Papp Lajos szívsebész professzor egy előadásában összegzett. (Erről már lehetett olvasni a Napló június 29-i Fórum oldalán Fábián Pál olvasói levelében is – a szerk.) A lényege: az Y kromoszóma-kutatás alapján megállapították: a Magyarországon élők 95 százalékában jelen van az európai ősgén! A lengyelek, a horvátok, és a Kelet-Kárpátokon túli ukránok 50-60 százalékában, a többi népcsoport viszont töredékében sem hordozza. Dr. Czeizel Endre, a neves genetikus szerint a magyar férfiak 60 százaléka az EU-19-es őskőkorszakbeli-ősapa leszármazottja. További 13,3 százaléka az EU-18, 11 százaléka az EU-7 és 8,9 százaléka az EU-4 ősapa utóda. A magyarokból teljesen hiányzik az uráli népekre jellemző TAT (EU-13, EU-14) gén.
Ezek alapján tudományosan is megalapozottan állíthatjuk, hogy meghatározható a gének vizsgálatával is, ki a magyar származású. A jegyzet szerzője által említett „olvasztókohó” túl általános meghatározás, mert a Magyarországra bekerült nemzetiségek általában egymás között házasodtak, házasodnak ma is. De nemcsak a házasság tartja őket egyben, hanem az együttélés is, gondoljunk magyarországi szlovákokra, szerbekre, cigányokra, svábokra, ruszinokra vagy görögökre.
A genetikusok cáfolják, hogy finnugor eredetű lenne genetikai állományunk. Meg sincsenek említve a finnek az ősgén hordozók között! Miért is kellett volna korán elszakadni társainktól és nyugatra vándorolni, ha már előtte itt éltünk? Miért nem fogadható el az a tudományos kutatói megállapítás, feltételezés, hogy a Kárpát-medence bő kétezer évvel ezelőtt túlnépesedett, emiatt a magyar lakosság egy része keletre vándorolt, majd Attilával és Árpáddal visszatért az őshazába?
- Medgyessy István, Debrecen -