A lelki üdvömért

Vasárnap. Kánikula, izzadás, a gyerek nem tudja ebéd utáni álomra hajtani a fejét, a ház leghűvösebb sarkában gubbasztunk kiterülve. Két óra körül csengetnek. Egy nő és egy kisfiú, miközben olyan meleg van, hogy tán délibábnak hiszem őket. Azért jöttek, hogy ha lenne kedvem, megmutatna egy 3 perces kisvideót Jézusról, aztán beszélgessünk – és a nő már veszi is elő az okostelefonját. Barak Beáta írása.

A kisfiú, kis szemüveges, szép ruhában, ünnepélyes arccal áll mellette. Mit is mondhatnék? Csak azért nem zavarom el, mert intelligens ember vagyok (és a kisfiú ott van és néz). Emlékeztessem, hogy a mindenható is a hetedik napon megszűnt minden földi munkájától? Valószínűleg pihen ő is. Alázzam meg, hogy miért csinálja? Vagy tegyem hozzá, hogy református vagyok, konfirmáltam és tanítottam is a Bibliát? (Ez hülyeség, ismerem egyáltalán Jézust?) Házaló hittérítő, gyerekkel, vasárnap… „A hittérítők nem az anyagi javaidért, hanem a lelki üdvödért harcolnak. Határozottan megköszönni a tájékoztatást, elfordítani a kulcsot a kisajtóban, és sarkon fordulni. Ha nincs közönség, bohóc sincs” – mondom magamban. Most nem alkalmas, ne haragudjon! Máskor is vissza tudunk jönni, amikor alkalmas lesz – nem adja fel… (Isten őrizz!) Nem valószínű. Köszönöm. Viszlát.

- Barak Beáta -