Csalással vádolják a megyei elnököt, de más is van a háttérben

Debrecen - El akarta számoltatni az országos szövetséget, pár hónap múlva nyomozás indult ellene.

Nagyobb kárt okozó csalás bűntett vádjával áll bíróság elé kedden Tóth Attila, a megyei polgárőr szövetség vezetője; az ügyészség szerint a terhelt 2 millió forintot kért és kapott egy munka- és egyenruhákat is gyártó hajdúböszörményi cégvezetőtől arra hivatkozással, hogy azt az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) vezetőjének, Túrós Andrásnak kellene továbbítania. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda tett vádjavaslatot, majd a Hajdúböszörményi Járási Ügyészség emelt vádat.

Tóth Attila – aki a megyei közgyűlés alelnöke is volt egy ciklussal korábban – a Napló kérdésére alaptalannak nevezte a vádat.

Bár nem kürtölték világgá, 2016 nyarán a hajdú-bihari elnökség írásban kérte Túrós Andrásékat arra, hogy számoljanak el azzal, kiket, milyen jogcímen, mekkora összeggel javadalmaz az OPSZ. Azóta olyan feszültség jellemzi a polgárőrség hajdú-bihari és az országos elnökségének viszonyát, ami nyílt üzengetéshez vezetett az OPSZ áprilisi, a Youtube-on teljes terjedelmében megtekinthető küldöttgyűlésén.

De lássuk először a vádat.

Két millió bemondásra

A vád szerint Tóth Attila ellen tavaly novemberben egy rendvédelmi ruhák forgalmazásával foglalkozó alsózsolcai cég vezetője tett feljelentést. Ez a vállalkozás másfél évtizede az OPSZ beszállítója, 2016 elején szintén indult láthatósági mellényekre vonatkozó közbeszerzésen, nyert is, a szerződést májusban írták alá. Apró finomság, hogy a leszállítandó mellényeket nem is ez a cég gyártotta, hanem egy hajdúböszörményi vállalkozás. Ez utóbbinál jelent meg az ügyészség szerint Tóth 2016. április végén, és kért 2 millió forintot azzal, hogy a pénzt Túrós András OPSZ-elnöknek kell továbbítania nagyjából tíz nap múlva. Állítólagos egyeztetés után a két cégvezető abban maradt, hogy Túróst megkeresve ellenőrzik a vádlott által közöltek hitelességét. S bár a vádhatóság szerint próbálták utolérni az elnököt, csak nem sikerült. De a 2 milliót május első napjaiban mégis odaadták…

Ehhez képest novemberben (!) az alsózsolcai cégvezető beszélt Túróssal, aki akkor – áll a vádiratban – kijelentette, nem kért és kapott pénzt. A ruhaforgalmazó tájékoztatta a megbeszélésről a böszörményi ruhagyártót, beleértve, hogy feljelentést tesz Tóth ellen, társa pedig magát a vádlottat hívta telefonon. Az ügyészség szerint Tóth Attila másnap visszavitte a kétmilliót.

Hatalmi harc?

Egyelőre nem lehet biztonsággal kizárni, hogy az imént említett feljelentés nem függ össze valamilyen módon azzal a konfliktussal, ami 2016 nyara óta zajlik a polgárőrség hajdú-bihari elnöksége és az OPSZ között. Előbbiek ugyanis akkor levélben kérték Túrós Andrásékat arra, hogy számoljanak el azzal, kik, milyen jogcímen, mekkora javadalmazást kapnak az OPSZ-től. Információink szerint a helyi vezetők azt a 38 millió forintot is kevesellték, amit az állami költségvetésből származó, a megyei szervezetek működtetésére fordítandó mintegy 1 milliárd forintból kapott Hajdú-Bihar. A Belügyminisztériumnak is elküldött levéllel azonban kiváltották az OPSZ vezetésének haragját, hiszen az elszámoltatás olyan üzenetet hordozott, mintha simlisség lenne a személyi kifizetések körül. Tóthék levelét annyira rossz néven vették, hogy Túrós András a most áprilisi OPSZ küldöttgyűlésen – mely célja a szervezet múlt évi tevékenységével összefüggő beszámolók elfogadása volt – kijelentette, ne engedjék, hogy

néhány deviáns vezető bemocskolja hatvan ezer polgárőr becsületét”

, illetve fogjanak össze azok ellen, akik „OPSZ-ellenes hangulatot gerjesztenek, bolhából elefántot csinálnak”.

A levél kapcsán maga a megyei polgárőrségen belüli vélemények is megoszlanak. Az egyik olvasatban a Túrós-féle vezetés túl öreg (ő maga 73 éves) az ország legnagyobb civil szervezetének korszerű működtetéséhez és eszközeiben a régi reflexek, vagyis az urambátyám viszonyok köszönnek vissza. Az OPSZ-hez lojálisabbak szerint a levél inkább Tóth Attila országos elnöki ambícióit tükrözi vissza, mintsem a többség álláspontját.

Borít?

Tóth Attilát – aki a mai napig a megyei szövetség elnöke – az elmúlt években több forrásunk emlegette az OPSZ lehetséges jövőbeli vezetői között, és elnökhelyettesi tisztséget is betöltött 2017 áprilisáig (akkor lemondott). Ő maga a Naplónak úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalóteremben szeretne reagálni a „lejáratása eszközének tekintett vádakra”. Azt is meglebegtette, hogy olyan információk birtokában van, s nem fél azokat nyilvánosságra hozni, amelyek kényelmetlen helyzetbe hozhatnak egyeseket bizonyos közbeszerzésekkel összefüggésben.

- Ratalics László -

A bérek után is érdeklődtek

Arra a kérdésünkre, hogy a Tóth Attila elleni büntetőeljárás során meghallgatták-e tanúként Túrós Andrást, az Országos Polgárőr Szövetség kitérő választ adott („a nyomozó hatóság abban az esetben hallgatja meg tanúként, ha az üggyel való közvetlen kapcsolata megállapítható”.

Az említett levél tartalmáról azt írták, a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöksége elsősorban az OPSZ-alkalmazottak bére után érdeklődött. A kérdéseket megválaszolták, ugyanakkor, tették hozzá, Tóth Attila eleve rendelkezett a szükséges információkkal, hiszen tagja volt a bérekről is határozó felelős döntéshozó testületnek.

Leszögezték: az OPSZ egyformán kezeli a polgárőr szövetségeket és tagegyesületeket, a hajdú-bihari polgárőrök pedig szakmailag kiválóan teljesítenek, nagyon komoly támaszai az OPSZ-nek. Azt is megjegyezték, hogy az elmúlt időszakban néhány polgárőr vezető ellen büntetőeljárást indítottak szabálytalan pénzelszámolások kapcsán, bár azt nem tették hozzá, hogy Tóth Attila köztük van-e. Maga az érintett ezt kérdésünkre cáfolta, illetve tudomásunk szerint az utóbbi években többször is ellenőrizték a megyei szövetség gazdálkodását, de nem tártak fel szabálytalanságot.