Félő, hogy eljön a falusi Mekk mesterek kora

Hajdú-Bihar - Eltörölte a családi házak évenkénti kötelező kéményellenőrzését az Országgyűlés október 31-én. A kéményseprő szakmai szervezetek veszélyesnek tartják a lépést, és úgy vélik, annak oka, hogy a katasztrófavédelem képtelen ellátni a feladatot.

A szén-monoxid-mérgezéses esetek a nyílt lánggal működő fűtőeszközök levegőellátásának hiányára és nem a kémény állapotára vezethetők vissza – hangsúlyozta elöljáróban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a kérdéseinkre adott válaszában. Magyarázatként hozzátették: sokan lecserélik a régi fa nyílászárókat, és jól szigetelő műanyag ablakokat meg ajtókat szerelnek be, ezeken keresztül viszont nem jut be a levegő.

Megyénkben elég a kapacitás

Tájékoztatásuk szerint megyénkben – melynek egész területén a katasztrófavédelem végzi a kéményseprést – kellő kapacitással rendelkeznek a feladathoz; az ellátási csoport létszáma, járművei, eszközei, műszerei és munkaruházata minden tekintetben teljes. A megyében 37 szakmunkás és 7 kéményseprőmester tevékenykedik, nem egy közülük már több mint 15 éve dolgozik kéményseprőként a megyében – jegyzik meg.

Továbbá, időarányosan is megfelelő ütemben haladnak Hajdú-Bihar mintegy 159 ezer lakossági kéményével (ez csaknem százezer háztartás). „Négy körzetéből kettőben, a berettyóújfalui és a hajdúszoboszlói körzetben az ellenőrzés befejeződött, a hajdúböszörményi körzet (20 település) kéményeinek 90 százalékát már ellenőrizték, Debrecenben pedig a zárt lakások visszaellenőrzésén és a város vonzáskörzetébe tartozó területek bejárásán dolgoznak a szakemberek. A lakossági sormunka január 2. és december 15. között folyamatosan zajlik. A jelenlegi állapot szerint a megye ellenőrzése a terveknek megfelelően az év végére sikeresen befejeződik” – közölte a főigazgatóság.

Egységesen

Tapasztalatait így összegezte: – Az ingyenes ellenőrzés kedvezően befolyásolja a lakosság együttműködési készségét. Tovább javítja a helyzetet az egységes, ügyfélközpontú ügyintézés és az egységes ügyfélszolgálat. A katasztrófavédelem kéményseprő szakemberei könnyen beazonosíthatók egységes megjelenésükről: munkaruhájukról, szolgálati gépjárműveikről, igazolványaikról.

[related-post post_id="3664746"]

Arról is érdeklődtünk, aggályosnak tartják-e, hogy a törvényi változás után a tulajdonosok nem törődnek eléggé a kéményük állapotával. A válasz hangsúlyozza: minden ingatlantulajdonosnak érdeke saját ingatlanának, így saját kéményének a karbantartása. Ez továbbra is ingyenes marad, csupán a kéménytulajdonosok szabadidejéhez igazodik majd az ellenőrzés időpontja.

Lazább ellenállás

– Az, hogy tavaly júliustól ingyenessé tették a lakóházak kötelező kéményseprését, némileg lazított azok ellenállásán, akik korábban esetleg a díjfizetés elől menekülve nem engedték be a kollégáinkat. Mások meg azért nem, mert attól tartottak, hogy az ellenőrzés hibákat tár fel, s azokat aztán költséges lesz kijavítani – mondta érdeklődésünkre Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MOKÉSZ) elnöke. Megjegyezte: bár időnként azzal vádolták a kéményseprőket, hogy a problémákkal szemben túlzottan és öncélúan szigorúak, tudni kell, hogy ők maguk nem is javíthatták a hibákat, illetve a megállapításaik sem voltak „kőbe vésve”, azzal szemben jogorvoslatot kérhettek az ingatlantulajdonosok.

– A kéményseprés díja a lakosság részére korábban is igen alacsony volt, a hibákat pedig most is jelzi, aki ellenőriz, tehát az ingyenesség miatt túl nagy változás a polgárok részéről nemigen lehetett – véli Leikauf Tibor, aki tavaly februártól maga is részt vett azoknak a személyeknek a kéményseprő-képzésében, vizsgáztatásában, akikkel a katasztrófavédelem (illetve azon belül a Gazdasági Ellátó Központ, GEK) igyekezett feltölteni állományát, hogy a szolgáltatást 2016 júliusától elláthassa.

Csekély a létszám

– Átvettek korábban is kéményseprőként dolgozó szakembereket, illetve tűzoltókat képeztek ki a feladatra. Egyébként olyan szigorú orvosi vizsgálatot végeztek, hogy több idősebb kéményseprő nem felelt meg azon. Idén már közfoglalkoztatottakat is átképeztek, de ezzel együtt is több megye van az országban, ahol nincs meg a szükséges létszám, Baranya megyében például október közepe óta csak a fele áll rendelkezésre – tudatta a MOKÉSZ elnöke.

Mint mondta, ezeknek az adatoknak az ismeretében a kéményseprők szakmai berkekben úgy vélik, a most készülő törvényi változásnak ez lehet az oka, vagyis a GEK válláról akarják levenni az ellátás felelősségét. – A hivatalos indok, a lakosság adminisztrációs és időbeli terheinek csökkentése nevetséges. Előbbi abból áll, hogy két helyen alá kell írni a munkavégzésről szóló tanúsítványt, utóbbi esetén pedig 15 nappal korábban értesítést küld a szolgáltatást végző. Ha ez az időpont nem jó, akkor másikat ajánl, ha ez sem felel meg, akkor egyeztetnek egy időpontot, ezért már fizetni kell, mégpedig 6-700 forintot – sorolta.

Hiába várnák…

Arra a kérdésünkre, járhat-e valamilyen veszéllyel az, ha az egy lakásos családi házak esetén csak lakossági kérésre ellenőrzik a kéményeket, egy másik tapasztalattal kezdte válaszát. – Azoknál a családi házaknál, ahova vállalkozás van bejelentve, csak megrendelésre dolgozunk. Ezt azonban kötelezően kérniük kell a tulajdonosoknak. Nos, ha erre várnánk, már bezárhattunk volna!

Rendre mi megyünk az ügyfelek után, figyelmeztetve őket, hogy ellenőriztetniük kell. Ha ezt levetítjük a lakosságra, kétséges, ők miért kérnék a szolgáltatást."

– Más példa: többek között Belgiumban, ahol nem kötelező a kéményellenőrzés, 8-10-szer annyi ember hal meg szén-monoxid-mérgezésben vagy lakástűzben, mint nálunk. Minden olyan európai országban, ahol nem kötelező, lényegesen magasabb hasonló okokból a halálozások száma – figyelmeztetett Leikauf Tibor.

– A törvényalkotók a szakmai szervezetekkel nem egyeztettek, s egyelőre szándékot sem látunk erre – tette hozzá (időközben a törvénymódosítást végleg megszavazták – SzT.).

Az elnöknek sem tetszett

Október 17-én fogadta el először az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló jogszabály módosítását, Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azt, a „biztonsági szint radikális csökkenésére” figyelmeztetve, de október 31-én (117 igen szavazattal, 58 nem ellenében) változatlan formában újra megszavazták. A hivatalos megfogalmazás szerint az egylakásos épületek tulajdonosai az általuk használt tüzelő-fűtőberendezés fajtájától függően évente, vagy kétévente, továbbra is ingyenesen, a nekik megfelelő időpontban maguk igényelhetik a kéményseprőipari ellenőrzést; a változtatást a lakosság adminisztrációs, valamint időbeli terhének csökkentése indokolja.

Vannak „Mekk mesterek”

Leikauf Tibor úgy véli, a laikusok nem is tudhatják, mikor hívják ki a kéményseprőt: valószínűleg sokan csak akkor teszik ezt meg, ha már dől a füst vissza a szobába, olyankor pedig gyakran nem megoldás a tisztítás; könnyen lehet, hogy csak vésővel, kalapáccsal, majd új kémény építésével orvosolható a baj. Ez pedig újabb problémát vet fel.

Félő, hogy a feketén barkácsolók, falusi „Mekk mesterek” kora jön el, mostantól ugyanis még kevésbé lesz az ilyen munka kiszűrhető."

– A gázkészülékek cseréje további veszélyeket rejt: ez szabályosan végezve igen költséges művelet, kevesebb ellenőrzés mellett azonban elszaporodhatnak az „ügyes szerelők”, akik olcsóbban kihozzák…

A szakember úgy véli, a biztosítótársaságok is díjat emelhetnek, ha a megnövekedett kockázatot beárazzák. Amellett, a fűtési szezon előtt várhatóan lényegesen többen kérnek majd ellenőrzést, mint egyébként év közben, s így igen nehéz lesz a kéményseprők munkáját megfelelően elosztani.

- Szőke Tímea -